Egy ötéves béremelési programban visszaadja az „elmaradt béremeléseket”, megszünteti a tanárhiányt, összességében visszaállítja a pedagógusszakma becsületét – ígérte Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje a pedagógus-szakszervezeteknek. Dobrev szavai meglehetősen álságosak annak tükrében, hogy csak 2002 és 2006 között, a Medgyessy-, valamint az első Gyurcsány-kormány alatt például az állami és önkormányzati óvodák és iskolák száma 616-tal csökkent, ami a teljes intézményszám közel tíz százalékát jelentette. A választások előtt persze a balliberális oldal a kistelepülési intézmények fejlesztéséről és esélyegyenlőségről beszélt, minden szépet és jót ígért – miként most Dobrev Klára teszi ezt.
Ismert: 2006-ban alig alakult meg a második Gyurcsány-kormány, máris egy olyan közoktatási törvényt dolgozott ki, melyben többek között arról is szól volt, hogy miként szüntethetők meg a falvak és a kistelepülések önálló iskolái.
A kormány azt javasolta, hogy minden olyan iskola, amelyben nincs nyolc évfolyam, a jövőben csak tagiskolaként működhessen. Ez az intézkedés összességében 1151 iskolát és több mint kilencvenezer gyermeket, azaz az iskolák mintegy harmadát, a gyermekek több mint tíz százalékát érintette. Második ciklusában Gyurcsány Ferenc kormánya több mint 14 000 tanárt tett utcára, és több mint száz iskolát zárt be. További 748 iskolát szüntettek meg úgy, hogy azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel ezer településen szűnt meg a helyi iskola. Bezártak továbbá 283 óvodát, ezzel együtt kirúgtak 1191 óvónőt. Ezzel párhuzamosan csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, és 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan. Fizetős lett az óvodai és a bölcsődei étkeztetés is. A Gyurcsány-kormány bevezette az egyetemi tandíjat, amit aztán a Fidesz által kezdeményezett 2008-as sikeres népszavazás törölt el. Gyurcsányék a nyereséges Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták, a tankönyvek ára pedig az egekbe szökött. Végül, de nem utolsósorban a második Gyurcsány-kormány alatt a pedagógusoktól elvettek egyhavi bért.
A baloldali kormányok oktatásellenes intézkedéseiből egyébként a Horn-kormány is kivette részét. 1995-ben az akkori pénzügyminiszter, Bokros Lajos nevét viselő Bokros-csomag egyik eleme a felsőoktatási létszámleépítést is tartalmazta, amely ugyan alkotmányellenes volt, az egyetemek a forráselvonások miatt azt mégis végrehajtották, csaknem kilencezer embert elbocsátva.
Mindezekkel szemben a Fidesz–KDNP-kormány 2013-ban bevezette a pedagógus-életpályamodellt, ami átlagosan ötvenszázalékos béremelkedést eredményezett. A koronavírus-válság ellenére a kormány tavaly július 1-től újabb tíz százalékkal emelte a pedagógusok bérét, míg az iskolaigazgatók és helyetteseik pedig vezetői pótlékemelésben részesültek. Így míg egy főiskolai végzettségű, húsz éve tanító, pedagógus II. besorolású tanár 2010-ben kevesebb mint 150 ezer forintot keresett, tavaly júliust megelőzően 301 ezer forint volt a fizetése, augusztustól pedig 331 ezer forintot vihet haza.
A kormány 2013-tól vezette be és fokozatosan terjesztette ki az ingyenes tankönyvellátást, ami a 2020–2021-es tanévtől már valamennyi, a köznevelésben és szakképzésben részt vevő tanulót érint. A bölcsődékben és az óvodákban továbbá ingyenes az étkeztetés azon gyerekeknek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, illetve aki tartósan beteg vagy fogyatékos vagy a testvére az, valamint annak, akit nevelésbe vettek.
