Novák Katalin azt mondta: a döntés értelmében október elsejétől ismét elérhető lesz a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak az 500 ezer forintos, szabad felhasználású, kamatmentes hitel.
A Diákhitel Pluszt a bevezetése óta 40 ezren igényelték
– tette hozzá.
Hangsúlyozta: a diákhitel minden eleménél fennáll az a lehetőség, hogy a hitelt felvevő nők gyermekvállalás esetén törlesztési könnyítést kapnak, a második és harmadik gyermek után pedig elengedik a tartozás felét, illetve egészét.
A miniszter tudatta azt is, hogy azok a hallgatók, akik 2021. január elseje előtt is az Egyesült Királyságban tanultak, és tanulmányaikhoz diákhitelt vettek fel, a brexit ellenére a jövőben is igényelhetik a diákhitelt.
Beszámolt arról is, hogy a kormány egyszerűsíti az otthonteremtési támogatások szabályait.
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) esetén a veszélyhelyzet idején lejáró gyermekvállalási határidőket egységesen meghosszabbítják 2022. június 30-ig – emelte ki.
Ismertette: halál esetén az özvegy beszámíthatja az elhunyt társadalombiztosítási jogviszonyát, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásának igénylésekor pedig nem esnek el a lehetőségtől azok, akiknek ötezer forint alatti köztartozásuk van.
Továbbá bővül azoknak a beruházásoknak a köre, amelyre az otthonfelújítási támogatás igénybe vehető, így az autisták és a hallássérültek életét megkönnyítő fejlesztésekre is, valamint kültéri lépcső kialakítására, felújítására és külső, elektromos munkálatokra is kérhető – tette hozzá.
Novák Katalin kérdésre válaszolva elmondta: a veszélyhelyzet meghosszabbításáRÓL a keddi kormányülésen döntenek. Jelenleg nincs arra mutató adat, hogy a gyerekek között az iskolakezdéssel megemelkedett volna a megbetegedések száma – tette hozzá.
A hitelmoratóriummal összefüggő kérdésekre azt felelte: a lehetőség nem azt jelenti, hogy elengedik a tartozást, hanem hogy ideiglenesen nem kell fizetni a törlesztőrészletet. A kormány bízik az emberek józanságában – mondta a miniszter.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a felsőoktatási intézmények jelentős részében már elkezdődött az oktatás, „a sikeres járványkezelésnek köszönhetően a megszokott módon”, a modellváltásnak köszönhetően megújult, versenyképes környezetben.
A minisztérium ágazati ajánlással segítette az intézmények munkáját, amelyben hangsúlyozták, hogy a koronavírus-járvány elleni leghatékonyabb védekezés az oltás, és arra biztatták az intézményeket, hogy ösztönözzék a hallgatókat és a tanárokat az oltás beadatására – mondta, hozzáfűzve:
az augusztus végi adatok szerint a hallgatók több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást.
Az államtitkár kitért arra is: 21 modellváltó intézmény van, amelyben a hallgatók 70 százaléka tanul.
A modellváltás új lehetőségeket jelent az intézményeknek: a működtetés szempontjából a korábbi büdzsé duplája áll rendelkezésre, és soha nem látott mértékű fejlesztések indultak el.
A kormány 1500 milliárdnyi forrást korábban már garantált, de az intézmények 2700 milliárdnyi forrásigényt jelöltek meg programjaikban – mondta, hozzátéve: dolgoznak rajta, hogy ezek mind megvalósulhassanak.
Hangsúlyozta: 2020-hoz képest több mint tízezerrel nőtt a felsőoktatásba felvett hallgatók száma, és a külföldi hallgatói létszám is 65 százalékkal emelkedett.
A munka sikerességét mutatja az is, hogy a felsőoktatási intézményeket rangsoroló Times Higher Education listán tizenegy magyar egyetem szerepelt – mondta az államtitkár.
Borítókép: Résztvevők a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán 2021-ben végzett hallgatók oklevélátadó ünnepségén 2021. július 9-én (MTI/Mohai Balázs)