Kampánykörútra érkezett a LIBE

Lényegében a 2022-es hazai választásokba való első beavatkozás, hogy az EP jogállamisági missziója Magyarországra látogat. Az uniós parlament migránsbarát képviselőkkel, köztük LMBTQ-aktivistákkal demonstrálja az ideológiai nézetkülönbségeket.

EP-073437A_LIBE_Hungary Fotó: Emilie GOMEZ

„Jogállamisági” misszió keretében látogat Magyarországra az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi szakbizottságának (LIBE) zömében balliberális képviselőkből álló csoportja. A héttagú EP-delegáció mától egészen péntekig tartózkodik majd hazánkban: a politikusok a papírforma szerint főleg kormánykritikus és baloldali politikusokkal, civil szervezetekkel, valamint médiaszemélyiségekkel fognak találkozni. 

Egyeztetnek többek között Karácsony Gergely, Jakab Péter és Fekete-Győr András baloldali miniszterelnök-jelöltekkel, de az ellenzéki koalíciót működtető Gyurcsány Ferenc is vendégül látja őket egy beszélgetésre. 

A sajtó képviselői közül például az RTL Klub, a Klub Rádió, a 168 óra, a Political Capital, illetve a közmédia és az Origó ül le a képviselőkkel. Ellenzéki narratívát közvetítő szervezetek felkeresése – Amnesty International, Magyar Helsinki Bizottság, Magyar LMBT-szövetség, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület – is bőven található a programjukban. 

Borítékolható tehát, hogy az uniós parlamenti szakbizottság látogatása brüsszeli erődemonstráció a jövő évi magyarországi választások előtt, a vizit lényegében az európai baloldal kampánycéljait szolgálja. 

A LIBE-tagok a „jogállamisági” misszió égisze alatt következtetéseket is megfogalmaznak majd, ám ettől sem kell sok újdonságot várni: a magyar jogállam megszűnése, az alapvető jogok magyarországi csorbulása állandó narratíva a testületben, amely gyakorlatilag évek óta napirendjén tartja a magyar jogállamiság ügyét. Emlékezetes, hogy 2018-ban az EP ezen szakbizottságának a „tollából” született meg a Sargentini-jelentés, aminek az elfogadását követően jogállamisági eljárás indult Magyarország ellen. A baloldali képviselők célja immár ennél is nagyobb: az Európai Bizottságot a hazánknak járó uniós források elzárására akarják rávenni. 

„A küldöttség nem titkolt szándéka, hogy az általuk elv helyett eszközként használt jogállamiság kérdéskörében újabb támadást indítsanak a gyermekvédelmi törvény miatt, valamint hogy a lassan teljes érdektelenségbe fulladó hetes cikkely szerinti eljárásról tárgyaljanak. Magyarország továbbra is egy következetes és önazonos állásponthoz tartja magát: egy uniós intézmény sem lépheti át a szerződésekben rögzített hatásköröket csak azért, mert egy tagállam nem úgy táncol, ahogy a brüsszeli bürokraták fütyülnek”

– írta tegnap Varga Judit a vizittel kapcsolatban a közösségi oldalain. Az igazságügyi miniszter szintén fogadja majd a hétfős delegációt. 

Árulkodó egyébként, hogy annak tagjai lényegében egytől egyig migránsbarát EP-képviselők vagy épp LMBTQ-aktivisták. Az „új Sargentini”, a zöldpárti Gwendoline Delbos Corfield a felelőse jelenleg a magyar jogállamisági dossziénak Strasbourgban, így magától értetődő, hogy ő is hazánkba érkezik. Delbos Corfield már a LIBE szeptember eleji ülésén is követelte, hogy „az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet százszor alaposabban vizsgálja, mint a többi országét”, s lényegében minden lehetőséget megragad arra, hogy elsirassa a magyar jogállamiságot. 

Hozzá hasonlóan a svéd, baloldali képviselőnő, Malin Björk sem lelkesedik Magyarországért: a nyíltan leszbikus, magát feministának nevező politikus korábban többször is botrányba keveredett. Felvette például a vaskos európai parlamenti napidíját – annak ellenére, hogy az Brüsszelben élő képviselőként nem járt volna neki. Még a szélsőségesen liberális köröket is kiborította, amikor egy korábbi lapinterjúban felfedte: az EP-től kapott pénzügyi keretének (értsd: az európai adófizetők pénzének) egy részét a balos frakció logójával ellátott, 3D-ben nyomtatott, műanyag női genitáliákra költötte.

„Nem kívánjuk idegen országok problémáit importálni”

Az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében az uniós szervek a fiatalok ötleteit is várják egyebek mellett a klímaváltozás, az oktatás és a kultúra, a digitális átalakulás, az egészségügy, valamint a migráció témakörében. Utóbbi kapcsán viszont feltűnő módon az európai fiatalok véleménye teljesen eltér attól az állásponttól, amelyet az Európai Unió képvisel. A Youthideas.eu weboldalon olvasható vélemények ugyanis megerősítik: az unió jelenlegi migrációs politikája nagyon átgondolatlan, hiszen a migráció ösztönzése helyett a migráció korlátozásán kellene dolgozni.  

„A bevándorlás teljesen elpusztította az országainkat, békés társadalmakat alakított át, ezért legfőbb ideje, hogy visszafordítsuk a migráció áramlását” – írta az egyik hozzászóló, majd rámutatott, hogy az európai intézményeket inkább arra kellene emlékeztetni, hogy a feladatuk az európai, nem pedig a világ többi részén élő emberek védelme. A magyar állásponthoz hasonlóan többen kifejtették, hogy a menekülteket valóban támogatni kell, de nem az a megoldás, hogy a problémát Európába hozzuk. „Európa egyik országa sem a világ mindenkire vigyázó szülője. Vannak saját gondjaink, ezért nem kívánjuk idegen, távoli országok problémáit importálni” – szögezte le az egyik kommentelő, aki szerint inkább kölcsönöket kell biztosítani a forrásországok fejlesztéséhez, a migránsokat pedig haza kell küldeni, hogy a saját hazájukat alakíthassák. Akik mégis hajlanak a bevándorlók integrálására, azok is szigorú és objektív feltételekhez kötnék a letelepedésüket. Abban az esetben viszont, ha ezt nem hajlandók teljesíteni, vissza kell őket küldeni abba az országba, ahonnan jöttek – vélekedtek. (E. N.)