Schmidt Mária: Csak aki remél, az szül gyermeket

Az EU válságba került, amivel nem képes szembenézni – jelentette ki Schmidt Mária a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson. Továbbá a történész arról is beszélt, hogy szerinte a nyugati világ problémát lát a szexben, és a dogmatikus feministák metoo-bábokkal kasztrálják a férfiakat és fosztják meg nőiségüktől a nőket.

mi lesz Európa szerepe a 21. században? Mit kezdünk az Európai Unióval? - tette fel a kérdéseket Schmidt Mária. Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI

Schmidt Mária szerint a nők megnyerték a XX. századot: átlag hét évvel élnek ma tovább, mint a férfiak, tanulnak, dolgoztatnak, vezetnek, irányítanak. 

A nők az élet minden területén bizonyítottak, nem lehetett tőlük megtagadni többé a szavazati jogot sem

– idézte fel a történész, emlékeztetve, hogy az első magyar országgyűlési képviselőt, Schlachta Margitot 1920-ban választották meg hazánkban. 

A második világháború után két részre szakadt világban a szovjet modellben elvárták a nőktől, hogy dolgozzanak, mert a férj fizetése nem volt már elég a család fenntartásához. Schmidt szerint a szocialista állam közjónak tekintette a gyermeket, próbálta növelni a gyermekszületések számát. A Ratkó-korszak mély sebet ejtett a magyar asszonyokon, 1956 után viszont a rendszer nem szólt többé bele a szexualitás kérdésébe. 

Továbbá az állam egyre több segítséget adott a gyermeket nevelőknek: óvodák, bölcsődék épültek, 1976-ban pedig már pénz is járt a gyermekek után, amit a rendszerváltáskor megszüntettek. – Az első Orbán-kormány kezdte visszaállítani ezeket a transzfereket – emlékeztetett a történész.

Mint Schmidt Mária elmondta, a világ nyugati felén a nők még sokáig a háztartást vezették, fő céljuk a férjhez menés és a gyermeknevelés maradt. Egészen az 1970-es évekig létezett az egykeresős családmodell, 

ezért a vasfüggönyön túl nem épültek ki a szociális ellátás intézményei. 

A szovjetizált területen ekkor már általános volt a kétkeresős modell, ami Nyugaton már csak az 1980-as években vált megszokottá. Itt emiatt megkésett a női emancipáció, ennek következménye, hogy nincsenek megfelelő gyermekgondozási intézmények. 

– Szembeötlő a különbség a két modell között: a szocialista modell leértékelte a gyermeknevelést, ezen csak 2010 óta próbál változtatni az Orbán-kormány – mondta a történész. 

A Nyugat nem képes szembenézni hibáival

– 1990-ben, amikor térségünk is amerikanizálódott, a feministák kezdtek minket a női egyenjogúság kérdésében is eligazítani. Teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy ők voltak tőlünk lemaradva ekkor – véli a történész. Kiemelte: a magyar nők mind virtuózak, hiszen egyszerre anyák, dolgozók és gyermeknevelők. A fogyasztói társadalomban lett egyre elfogadottabb az állítás, hogy a gyermek inkább teher, mert többfelé osztja a család jövedelmét. Trendi progresszív körökben újabban a környezetvédelem nevében mondanak le a gyermekvállalásról, igaz, ezt más kultúrájú társaiknak nem merik javasolni. 

Nyugaton a hagyományos családmodell válságba jutott

– tette hozzá. – Sokan elválnak, egyedül nevelik a gyermeküket, eltűntek a többgenerációs családok – példálózott. 

– A globalizációpárti brüsszeli elit célja, hogy az uniós állampolgárok ne magukkal és lokális identitásukkal foglalkozzanak, hanem elvont témákkal, az emberiség témáival. Az uniós politika megszűnt, a lényegi kérdésekkel (lásd: migráció) nem foglalkoznak. Az EU-nak nincs közös külpolitikája – fejtegette a főigazgató. 

Európa kiürült, nem készít filmeket, nincsenek művészeink, a migrációs kérdést száműztek a közbeszédből.

– húzta alá Schmidt Mária. Szerinte azzal se néznek szembe, hogy a muszlim családmodell teljesen másképp működik, a nők szerepe alárendelt. A multikulturalizmust hirdető Nyugat képtelen elfogadni, hogy a világ sokszínű.