Súlyos bűncselekmény az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása

A nyomozó ügyészek szerint a gyanúsítottak – az antiszemita nézeteik hangoztatása mellett – az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására konkrét intézkedéseket tettek, amikor tagságukat a gyűlésükön és az interneten közéleti szereplők megölésére buzdították.

2021. 09. 30. 5:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bizonyítottság esetén halmazati büntetésül akár húsz év szabadságvesztést is kaphat az ultraradikális, szélsőjobboldali, antiszemita volt katonai, illetve rendőrségi pszichológus Posta Imre, valamint gyanúsított-társa, K. Áron. Mindketten alaposan gyanúsíthatók emberölés előkészülete bűntette mellett az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűntettel. Az előbbinek a büntető törvénykönyv (Btk.) szerinti büntetési tétele egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, az utóbbit azonban jóval súlyosabban bünteti a törvény: öttől húsz évig terjedő vagy életfogytiglani szabadságvesztést helyez kilátásba. 

A jelenlegi információnk szerint azon túlmenően, hogy a gyanúsítottak közéleti szereplőkből álló halállistát állítottak össze, a kivégzendőket felsorolták, majd ezt nyilvánosságra is hozták, mást nem tettek. Például nem fogtak hozzá a gyilkosságok megszervezéséhez. Amennyiben az utóbbit is elkezdték volna, akkor lehetett volna a várható büntetés felső határa az életfogytiglani elzárás.

A nyomozó bíró egyébként harminc napra elrendelte mindkét gyanúsított letartóztatását, ami indokolt a várható büntetési tételek nagysága miatt.A Központi Nyomozó Főügyészség részletesen kifejtette, hogy miért gyanúsították meg Postát és K. Áront az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűntettel. A lényeget tekintve a megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak létrehozták az úgynevezett Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya nevű, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló szervezetet. 

Egyiküket, K. Áront bírói hatalommal ruházták fel, míg a másik gyanúsított, Posta Imre feladata a végrehajtói hatalom megszervezése volt. A gyanúsítottak új alkotmányt is megfogalmaztak, melynek egyik pontja szerint a társadalom minden tagjának mindazzal szemben, aki vagy ami megsérti az alkotmányos alapelvek előző pontokban megfogalmazott értékrendjét, joga és kötelessége a hűtlenség vádja nélkül akár élete árán is ellentmondani és ellenállni. 

A gyanúsítottak részben nyílt, részben konspirált tagságú szervezetet működtettek, amit a közösségi médiában népszerűsítettek. A gyanúsítottak – az antiszemita nézeteik hangoztatása mellett – az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására konkrét intézkedéseket tettek, amikor tagságukat a gyűlésükön és az interneten közéleti szereplők megölésére szólították fel.

Az idén 52 éves Posta Imre 1992-ben vegyvédelmi szakmérnökként diplomázott a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán, 1998-ban szerzett pszichológusi diplomát Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Volt többek közt a Magyar Honvédség 93. Petőfi Sándor Vegyvédelmi Ezred századparancsnoka, majd a 93. Háry László Vegyes Repülőosztály pszichológusa, a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének pszichológusa, a Pest Megyei Munkaügyi Központ családtámogató munkatársa, a Grafológiai Intézet megbízott szakpszichológia-oktatója. Az ORFK Köztársasági Őrezredben pszichológusként és laboratóriumvezetőként dolgozott, mígnem 2006-ban azonnali hatállyal elbocsátották. 

Posta és szervezete tavaly januárban Dusnokon is feltűnt. 

Mint ismeretes, január 22-én Dusnokon, a Bercsényi utcában rendőrök állták el B. István és H. Ágnes autójának útját, majd miután nem voltak hajlandók a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal bajai járási hivatala határozatának eleget téve átadni négy hónapos gyereküket a gyámhivatal embereinek, erőszakkal vették el tőlük.

A helyiek szerint a Dusnokon élő fiatal pár – több más környékbeli családhoz hasonlóan – egy szektának, egy földalatti, azaz nem formális politikai szerveződésnek, paramilitáris csoportosulásnak a tagjai. Nem voltak hajlandók az újszülött gyermeküket anyakönyveztetni, megtagadták a védőoltásokat tőle. A Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya Legfelsőbb Bírósága többeket halálra ítélt a gyermek szülőktől való elvétele miatt. A Magyarok Felelős Nemzeti Kormányát egyébként még 2010-ben hozták létre. Programjukban a halálbüntetés visszaállítása mellett a jogállam teljes átalakítása szerepel alkotmányozó nemzetgyűlésen hozott döntések alapján. A szervezet tagjai komoly kapcsolatokat építettek ki radikális vírustagadók csoportjaival.
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.