Az utóbbi hetekben egyre több jel utal arra, hogy az ősz beköszöntével a koronavírus-járvány újabb, negyedik hulláma söpör végig Európán. Ezzel párhuzamosan a folyamatosan emelkedő esetszámok miatt a kontinens országai az elmúlt időszakban ismételten sorra hozták a szigorító intézkedéseket, amitől a járvány terjedésének lassulását várják. A vírus láthatóan azokban az országban terjed leginkább, amelyekben a lassú és akadozó oltási programnak köszönhetően a lakosság döntő többsége csak a nyár elején vagy csak néhány hete kapta meg a koronavírus elleni védőoltást – hívja fel a figyelmet a XXI. Század Intézet 2021. harmadik negyedéves nagyelemzésében.
Kifejtik: Magyarországon annak köszönhetően, hogy az ország vezetése kezdettől fogva nem csinált politikai kérdést a vakcinabeszerzésből, a lakosság nagy része már a tavaszi hónapok végére megkapta a védőoltást, ami miatt sokkal több emberben tudott kialakulni kellő mértékű védettség a vírus különböző variánsai ellen. Emiatt hazánkban a nyugat-európai országoknál továbbra is enyhébb esetszám-emelkedést tapasztalhatunk, ami az esetleges szigorító intézkedések meghozatalát és azok mértékét is kedvezően befolyásolhatja.
Magyarország működik
A sikeres járványkezelésnek köszönhetően Magyarország tehát működik, ami a gazdaság teljesítőképességén is megmutatkozik: már az idei első fél év végére elérte a válság előtti kibocsátási szintjét, amit a legtöbb elemző csak későbbre várt.
Biztató jel, hogy jóval hat százalék felett lesz az idei gazdasági növekedés, miközben a 2008-as válságból csak 2012-re kecmergett ki az ország.
Ugyancsak a gyors kilábalást támasztja alá, hogy rekordmagas a foglalkoztatottság: 2021 augusztusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,678 millió fő volt. Ezt az adatot is érdemes összehasonlítani a baloldali kormányzás mérlegével: a 2010-es kormányváltás előtti időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma csupán 3,726 millió volt, míg a munkanélküliek száma igen magas, 479 ezer fő volt, ami 11,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.
A magas gazdasági növekedést ráadásul az emberek a hétköznapok szintjén is érzékelni fogják, hiszen a kormány 2022. február 15-ig visszatéríti a gyermeket nevelő szülőknek a 2021-ben befizetett szja-t, vagyis összességében 1,9 millió szülőnek hatszázmilliárd forintot térít vissza az adóhivatal. A nyugdíjasok ebben az évben újabb kiegészítést kapnak az infláció miatt, de lesz nyugdíjprémium is, amelynek várható összege meghaladja az ötvenezer forintot. 2022 februárjában ráadásul visszakapják a 13. havi nyugdíjat.
Emellett 2022 elején hathavi fegyverpénzt fognak kifizetni a fegyveres és rendvédelmi szervezetek esküt tett tagjainak, 2022. január elsejétől bevezetik a 25 év alatti dolgozó fiatalok szja-mentességét, illetve folynak a tárgyalások a kétszázezres minimálbérről, ahol jó esély van a megállapodásra
– sorolja az elemzés.
Ezeknek a lépéseknek az lehet az eredménye, hogy a lakosság elégedettségi szintje tovább nőhet, hiszen nemcsak a számok, hanem a hétköznapi tapasztalat szintjén is látják: Magyarország működik.
A baloldal a zavarkeltésben bízik
Mivel az ország gyorsan kilábalt a válságból és Magyarország továbbra is stabil maradt, a baloldal számára a jelek szerint egyetlen lehetőség maradt: zavarkeltés és alkotmánypuccs – mutatnak rá az elemzés készítői. Ennek része, hogy már hosszú ideje attól hangos a balliberális sajtó, hogy a baloldali politikusok esetleges hatalomra kerülésüket követően feles parlamenti többséggel módosítanának kétharmados törvényeket, sőt az alaptörvényt is eltörölnék.
Az alkotmánypuccs kilátásba helyezése csupán azt a célt szolgálja, hogy radikalizálják a baloldali szavazókat, az ország békéjét pedig megtörjék, jogállami keretek között ugyanis ilyen típusú lépésekre nincs lehetőség.
A „puha puccs” és a zavarkeltés nem ismeretlen eszköz, a legtöbb esetben az amerikai diplomácia és a Soros-hálózatok szoros együttműködése volt megfigyelhető az ilyen típusú beavatkozások során az utóbbi évtizedekben. Mindezek fényében nem meglepő, hogy az elmúlt hetekben Karácsony Gergely látványos gesztusokat tett az amerikai milliárdosnak, amikor a CEU-n beszédet tartott vagy amikor a Soros-blognak számító Project Syndicate nevű oldalon publikáltak a nevében angol nyelvű cikket.
Az amerikai spekuláns által támogatott destabilizációs kísérletek célja egy olyan kvázi polgárháborús helyzet kialakítása, ami az Orbán-kormány bukásához vezetne, és amelynek a baloldali ellenzék lenne a haszonélvezője – hangsúlyozza az elemzés. Szavai szerint a kemény hatalomváltások helyét ma az ilyen, szervezett káoszt jelentő bársonyos államcsínyek vették át, amelyeket változatos eszközökkel hajtanak végre.
A forgatókönyvek és receptek különbözősége ellenére a „színes forradalom” globálisan alkalmazott módszer lett, méghozzá a külföldről támogatott beavatkozás eszközeként.
A külföldi támogatások miatt hozhatta létre Karácsony Gergely a 99 Mozgalom nevű szervezetet. Ennek a mozgalomnak ugyanis nem titkolt célja az adománygyűjtés, egy számlaszámot is megadtak, amelyre az adományokat várják a főpolgármester kampányához. Erre szüksége is van, hiszen az elmúlt hetekben Karácsony kampányára elképesztő összegeket költöttek:
csak a Facebook-oldalát több mint százmillió forinttal hirdették, de ezenfelül indított telefonos kampányt, YouTube-hirdetéseket, online reklámokat, illetve utcai óriásplakátokon is sok helyen láthatjuk Karácsony Gergely arcát, sőt ezek mellett volt több rendezvénye is. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon kik adják ezt a rengeteg forrást Karácsony Gergelynek?
– teszik fel a kérdést az elemzés készítői.
Érkeznek-e pénzek külföldről, például a Soros-hálózat részéről? Vajon csak a párt és kampányfinanszírozási szabályok megkerülése érdekében hozta létre ezt a mozgalmat, és e mögé bújva finanszírozzák a kampányát? Pártok ugyanis nem fogadhatnak el pénzt külföldről, de ez a mozgalom már igen.
Magyarország: műveleti terület
Magyarország a 2022-es választások előtt végérvényesen műveleti területté vált. Az immár több mint évtizedes, a nemzeti szuverenitást és a demokratikus önrendelkezést egyszerre védő, sőt bővítő kormányzás ellenében számos alkalommal igyekeztek az ellenérdekelt felek fellépni. Míg a 2010-es évek elején ezek leginkább államok voltak, amelyeknek ellenükre volt magyarországi gazdasági befolyásuk mérséklése, addig az elmúlt évtized második felében többnyire az Európai Unió testületei és a Soros-birodalom felől érkezett fenyegetés.
Ennek része az is, hogy miután a parlament elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, a hazai és nemzetközi balliberális erők azt rögtön melegellenesnek titulálták. Noha az elfogadott szabályozás a gyermekek neveléséről és nem a homoszexuálisokról szól, a globalista erők újra támadásba lendültek, ismét pellengérre állítva a szuverenitáspárti magyar kormányt.
Az elemzés hangsúlyozza: világossá vált, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan szuverenitáskérdésről van szó, és a külföldi és hazai nemzetközi erők műveletei ellenére Magyarország nem enged a progresszív napirend nyomásának. Miután a közép- és kelet-európai régió Magyarország vezetésével 2015 után az önállóság útjára lépett – ezáltal gyengítve az uniós intézményrendszer további föderalizációjának tervét –, az egykori gyarmatosítók a „közös értékek” nevében indítanak újabb támadást Magyarország ellen.
Pártsajtó után itt a sajtópárt
A mostani választási kampányban a külföldi beavatkozási kísérletek mellett új jelenség, hogy megjelentek az úgynevezett sajtópártok. A balliberális sajtótermékek sokszor aposztrofálták magukat függetlennek és objektívnek, az elmúlt években azonban egyre kevésbé ügyeltek a látszatra: átvették a pártok szerepét, kijelölik a baloldali politikusok számára az irányt, sőt aktívan részt vesznek a baloldali miniszterelnök-jelölt kiválasztásában is. Gulyás Márton, politikai aktivista 2018-ban például nyíltan bevallotta: új stratégiát dolgoz ki a baloldali győzelem érdekében, ennek része a Partizán nevű YouTube-csatorna, amely sajtótermékként jelenik meg a nyilvánosságban, de valójában aktív politizálást folytat.
Mindez Magyarországon egy viszonylag új, de egyben igen veszélyes jelenség, hiszen
a senki által meg nem választott médiatulajdonosok és médiamunkások válnak politikai szereplőkké, akik a választott politikusok helyett alakítják a politikát.
A 2010-es évek közepe óta megfigyelhető jelenség, hogy a baloldali pártok helyébe lépve a kormánykritikus sajtó igyekszik formálni a közvéleményt, különböző gazdasági vagy politikai érdekek mentén alakítva a politikai folyamatokat. Ennek révén a tematizálás, az ügyek kiválasztása és tálalása egyre inkább a sajtóhoz került a pártoktól. Az azóta eltelt időszakban a külföldről támogatott médiumok száma nagymértékben megemelkedett Magyarországon, aminek köszönhetően ezek mára a tömegtájékoztatás jelentős hányadát birtokolják.
Az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számontartott, a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és internetes hírportálok ennek köszönhetően ma már napi többmilliós eléréssel rendelkeznek, így komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira.
Mindez a folyamat a balliberális politikusok intellektuális válságára vezethető vissza, elég csak arra gondolni, hogy ma már úgy lehet miniszterelnök-jelölt-jelölt valaki, hogy nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, képes beszámolók szerint pedig még a saját nevét sem tudja helyesen leírni. Az elemzés szerint ebben a helyzetben a balliberális sajtótermékek, amelyek egyértelműen a kormányváltásért dolgoznak, átveszik a kezdeményező szerepet és igyekeznek a politikusok helyett elérni ezt a célt.
Ez azonban komoly veszélyeket rejt magában: a sajtótermékek munkatársait vagy tulajdonosait senki sem választotta meg, nem rendelkeznek demokratikus felhatalmazással. Hasonló a helyzet, mint a külföldről finanszírozott NGO-hálózatok esetében is, amelyek ugyancsak demokratikus felhatalmazás nélkül avatkoztak bele a belpolitikai folyamatokba egyebek mellett a 2015-ös migrációs krízis időszakában. A baloldalhoz köthető struktúrák tehát komoly demokráciadeficitet jelentenek a 2022-es választásokhoz közeledve – zárul a XXI. Századi Intézet negyedéves elemzése.
