„Én azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy azok az emberek, akik mint a mi őseink, ide érkeznek hozzánk a Kárpát-medencébe, ebbe a kis országba, azok érezzék jól magukat. Ez a legfontosabb dolog. Váljanak magyarrá. Kanadában is egy-két generáció után – mindennap eléneklik a kanadai himnuszt az iskolában a gyerekek, csak az állami iskolába tudnak menni, megházasodnak más kanadai gyerekekkel, a gyerekeik már angolul fognak beszélni, tehát pillanatok alatt lehet, egy-két generáció alatt integrálni az oda bevándorlókat” – jelentette ki Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere és a baloldali összefogás közös miniszterelnök-jelöltje a volt Való világ szereplő, Osváth Zsolt youtube-os műsorában a Zshow time-ban idén augusztusban.
A baloldali politikus által festett befogadó Kanada képét azonban beárnyékolja azoknak a magyar romáknak a története, akik letelepedési céllal költöztek az észak-amerikai országba. A roma bevándorlási hullám 2008 körül erősödött fel annyira, hogy már az állami szereplők és a sajtó is komolyabban foglalkozzon vele, mivel több ezer roma kért menedékjogok Kanadától. A jelenség végül arra kényszerítette a kanadai hatóságokat, hogy megváltoztassák az ország menekültügyi rendszerét.
Ennek folyománya volt az a nagy felháborodást kiváltó eset, amikor 2013-ban a kanadai állam szponzorálta hirdetések jelentek meg Miskolcon, amelyek a város számos pontján óriásplakátokon figyelmeztettek az új szabályozásra. Márki-Zay Péter elmondása alapján Kanada nyitottsága a bevándorlók előtt példaértékű, azonban az észak-amerikai ország magyarországi hirdetései éppen arra hívták fel a kivándoroló romák figyelmét, hogy komoly szigorítások léptek életbe a menedékjogot kérők elbírálásában. Világossá tették: felgyorsították a menedékkérelmek elbírálását, így a korábban évekig tartó elbírálás helyett akár hetek alatt is hazaküldhetik azokat, akik alaptalanul folyamodtak menedékkérelemért.
Habár a bevándorláspárti Márki-Zay Péter a saját külföldi munkavállalásán keresztül igyekezett levezetni, hogy a magyar migrációs politikával ellentétben nyugaton mindenkit tárt karokkal várnak, érdemes felidézni, hogy a politikus milyen kvalitások birtokában vágott neki a külföldi kalandnak.
A hódmezővásárhelyi polgármester hosszasan fejtegette Osváth Zsolt kanapéján, hogy végzett közgazdászként, több nyelvet beszélve költözött Kanadába a családjával, ahol a piaci szektorban tevékenykedő vállalatnál töltött be magas pozíciót.
A baloldal miniszterelnök-jelöltjének állítása több ponton is rávilágít a liberális narratíva bevándorláspárti nézeteinek gyengeségeire.
A nyugati liberális mainstream a 2015-ös migrációs válság kitörése óta folyamatosan az arab világból menekülő orvosok, közgazdászok, mérnökök és más, magasan kvalifikált emberek tömegeit vizionálja, ezzel szemben az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az Európai Unióba illegálisan bejutó emberek többségére ezek az állítások nem igazak, társadalmi integrációjuk pedig már több nyugat-európai országban is kudarcot vallott.
A Migrációkutató Intézet 2018-ban közölt részletes jelentést a Németországban élő migránsok sikertelen integrációjáról. Mint írták: a 2015–2016-os migrációs krízis során 1,2 millióan érkeztek a befogadó országba, ezzel a Németországban élő bevándorlók száma 18,6 millióra nőtt. A foglalkoztatási adatok alapján azonban 2017 tavaszáig azt lehetett látni, hogy a menekültstátusban lévők körében a foglalkoztatási arány csupán 18 százalék volt, miközben a munkanélküliek aránya meghaladta az 50 százalékot. Mint írták: a sikertelen gazdasági integrációt egyértelműen a megfelelő képzettség, szakmai tapasztalat és a nyelvtudás hiánya magyarázza.
Idén újabb lökést kapott az illegális migráció, amikor az USA és szövetségesei kivonultak Afganisztánból, és a radikális iszlámot hirdető tálib rezsim vette át a hatalmat az arab országban. A vallási szélsőségesek hatalomátvétele után több millió afgán ember hagyta el az otthonát és vált belső menekültté, a népmozgás hatására pedig újra felélénkült az EU felé tartó bevándorlók mozgása az illegális migrációs útvonalakon. A hónapban megrendezett bécsi migrációs konferencián a magyar külügyminiszter arról számolt be, hogy a határsértések száma idén már a 2020-as szám többszörösére emelkedett: október 18-ig mintegy 82 ezer határsértőt tartóztattak fel a magyar hatóságok.
Ahogy arról korábbi cikkeinkben is beszámoltunk, az erősödő illegális bevándorlás ellenére a baloldal továbbra is az Európai Unió bevándorlást pártoló politikáját támogatja, amely szerint Magyarországnak el kell fogadnia az uniós irányt, és befogadni mindenkit, aki megjelenik az országhatáron. Márki-Zay Péter, a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje pedig a múlt héten nyilatkozta a CNN-nek, hogy fontos az illegális bevándorlók integrációja, és amíg Magyarország az Európai Unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni. „Különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a mohamedán vallású nem jöhet, a többi meg igen.”
A borítóképen Márki-Zay Péter a balos előválasztáson győztes jelölt. Fotó: MTI
