A baloldali előválasztás nem egy közjogilag érvényes és ellenőrzött voksolási folyamat, amiből az is következik, hogy pontos népszerűségi sorrendet csupán a közölt adatokból nehéz adni – szögezi le elöljáróban Tóth Erik. Mint írja, a szavazás nem volt titkos, az érvénytelen voksok aránya pedig kiemelkedően magas volt több körzetben, de generálisan is. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint amennyiben elfogadjuk, hogy valóban annyi szavazatot kapott egy párt és az ő jelöltjei, amennyit közöltek, akkor az alábbi erősorrend rajzolódik ki:
az előválasztás toronymagas győztese a Demokratikus Koalíció és személyesen Gyurcsány Ferenc lehet.
A potenciálisan nyerhető, a korábbi választásokon is az ellenzék számára kedvezően alakuló egyéni körzetek több mint felében a DK által támogatott jelölt lehet a Fidesz–KDNP kihívója.
DK „és a többiek”
Tóth Erik szerint a DK jól mozgósított, ami annak ismeretében nem meglepő, hogy az ő szavazóik a leginkább elkötelezettek és az ő szervezeti hálójuk a legerősebb is egyben. Ennek hozadéka például az, hogy Gurmai Zitát Konczer Erik Tatabányán könnyedén győzhette le, de a frissen a DK-ba igazolt, korábbi MSZP-s Szakács László is learatta a legjobban szervezett párt által biztosított babérokat.
A DK domináns vezető pozícióját egyik ellenzéki párt sem tudja megközelíteni: a Jobbik – amely a 2018-as országgyűlési választáson még a legerősebb kormányellenes erő volt – az LMP-vel és az MSZP–P-vel van egy súlycsoportban. A Momentum sem úgy szerepelt, ahogy arra számítani lehetett, a körúton belül erősebb a párt, azon kívül azonban szinte nem is létezik, ami az SZDSZ egykori állapotait idézi.
A baloldali virtuális dobogó második és harmadik fokáért van versenyben négy párt: a Jobbik, az MSZP–P és a Momentum, de egyikük sem erősebb annyival a másik formációnál, hogy egyértelmű sorrendet lehessen közöttük felállítani.
Nyertesek és vesztesek
A baloldali előválasztásnak több vesztese és egy nagy nyertese van. Nagyot buktak ismét a baloldalhoz kötődő közvélemény-kutatók, amelyek több felmérésükben is Jakab Péter győzelmét prognosztizálták.
A Medián, a Závecz Research, az Idea Intézet felmérései köszönőviszonyban sem voltak a kialakult erősorrenddel.
Vesztesek továbbá az előválasztáson részt vevő szavazók is, akik ahelyett, hogy egy valódi, demokratikus megmérettetés erősorrendjét dönthették volna el, csupán az adataikkal és egy-egy keveset érő vokssal járultak hozzá a hatpárti háttéralkuk legitimálásához. Nem véletlen ugyanis, hogy a listás helyek megoszlása kapcsán még ennyi „beleszólásuk” sem lesz a kormányellenes szavazóknak. Pártpolitikai értelemben a két legszomorúbb párt a Momentum és a Jobbik lehet – jelenti ki az elemző.
Ahogy azt már a jelöltállításokból és a pártok közötti előzetes háttér-megállapodásokból is sejteni lehetett, a 2019-es EP-választáson önmagához képest jól szereplő Momentumot és annak vezetőjét, Fekete-Győr Andrást tervszerűen semmisítette meg a Demokratikus Koalíció és Gyurcsány Ferenc.