Meg kell kezdeni a Magyar Honvédség átstrukturálását – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén. Benkő Tibor szokásos, éves meghallgatásán hasonló módon foglalta össze a célkitűzéseket, mint nemrég a V4 országok védelmi minisztereinek találkozóján: az aktuális kiemelt feladatok között elsőként a honvédelmi és haderő-fejlesztési program folytatását említette.
Az érkező új eszközök más eljárást, logisztikai, biztosítási rendszereket igényelnek. Mindehhez hozzá kell igazítani a kiképzést, a tiszt- és altisztképzést is – fejtette ki. A miniszter részletesen beszámolt az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztéséről és a honvéd kadét programról is, kiemelve:
egyre több fiatal vállalja a katonai szolgálatot.
Benkő Tibor kitért arra is, hogy a magyar katonák a koronavírus-járvány idején esküjükhöz híven, maradéktalanul teljesítették feladataikat. Alapfeladataik mellett ott voltak a kórházakban, az oltópontokon, továbbá a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ és a budapesti NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ kutatásokkal segítette a járvány elleni védekezést – mondta a miniszter.
Emellett magyarországi, nemzetközi kiképzéseken, gyakorlatokon is voltak a katonák, bár utóbbiból a járvány miatt kevesebb volt. Évente mintegy kétezer katona vesz részt külföldi misszióban, illetve dolgozik NATO- és EU-készenléti szolgálati beosztásban – tette hozzá.
Benkő Tibor megemlítette Magyarország részvételét a mali hadsereget segítő európai erők (Takuba) műveletében is. Mivel az nem NATO, hanem többnemzeti művelet, szükség van az Országgyűlés hozzájárulására. A Száhel-övezetbe küldendő 12 katona munkájáról a nyílt ülésen csak annyit mondott: felderítő munkát végeznek majd az afrikai térségben, a részletekről csak zárt ülésen számolhat be.
Benkő Tibor részletesen ismertette a honvédelmi költségvetés növekedését és a haderőfejlesztést. Bírálta a korábbi katonai átszervezéseket, amelyek végeredménye szerinte mindig a létszám- és a védelmi képességek csökkentés volt. Laktanyákat zártak be, hadkiegészítő parancsnokságokat számoltak fel a nyilvántartásukkal együtt, a hadkötelezettséggel kapcsolatos törvényi előírásokról is megfeledkeztek – közölte. Benkő Tibor egy ábrán is személtette a haderő átalakulását 1990-ől 2021-ig. Jelezte: a Magyar Néphadsereg létszáma 155 700 volt, 2007-re pedig 23 950 lett a honvédség költségvetési létszáma. A felülvizsgálatok, szervezeti átalakítások végeredménye is mindig a Magyar Honvédség létszámának és képességének csökkenése volt – mondta.
Emlékeztetett: a washingtoni szerződés 3. cikke "elvárja" a tagországoktól védelmi képességük fejlesztését, amelynek a NATO képességeihez is igazodnia kell. Ezért Magyarország vállalta, amit eddig is teljesíteni kellett volna, hogy a honvédelmi költségvetés eléri a GDP 2 százalékos arányát, és a fejlesztésekre legalább a honvédelmi büdzsé 20 százalékot fordítják
– mondta Benkő Tibor.
Borítókép: Soós Lajos/MTI
