Nem szabad felhagyni az antiszemitizmus elleni küzdelemmel. Most is jelen van Európa-szerte nagyon sok helyen – jelentette ki Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a Malmőben tartott Antiszemitizmus Elleni Nemzetközi Fórum és Holokauszt-emlékkonferencia kapcsán. A miniszter hangsúlyozta, hogy a holokauszt emlékének életben tartása egész Európában, így Magyarországon is fontos, hiszen a holokausztnak sok magyar áldozata is volt.
A mintegy ötven ország állam- vagy kormányfőinek és számos nemzetközi szervezet (Európai Unió, Európai Tanács, EBESZ, IHRA) részvételével zajló eseményen minden résztvevőtől vállalásokat kértek, amelyre Magyarország a következő ajánlást tette: törekszik az Izraellel szemben bojkottot hirdető antiszemita BDS-mozgalom visszaszorítására, és hogy európai uniós források ne kerülhessenek a mozgalomhoz (A BDS mozgalom a Boycott, Divestment, Sanctions angol szavak rövidítése, ami magyarul bojkott, tőkekivonás, szankciókat jelent). Magyarország továbbá vállalja, hogy a zsidó vallási gyakorlatok szabadsága és hagyományok ápolása érdekében fellép az azokat érő korlátozások ellen. Továbbá a szerb–magyar együttműködés részeként holokauszt-emlékhelyet hoz létre a szerbiai Bor városában, valamint folytatja a zsinagógák és temetők felújításának programját.
Novák Katalin a konferencián tartott beszédében arra szólította fel a résztvevőket, hogy egyértelműen mondják ki: ma Európában nem szabad hagyni, hogy olyan erők kerüljenek kormányzati, döntéshozatali pozícióba, amelyek antiszemita nézeteket vallanak. Ezen a ponton a miniszter arra is rámutatott, hogy a mai magyar ellenzéki összefogásban továbbra is van olyan párt, amelynek tagjai között akadnak antiszemita megnyilvánulások. Novák Katalin hangsúlyozta: amennyiben ezek az erők hatalomra kerülnek, antiszemita gondolkodású emberek is pozícióhoz juthatnak.
A családokért felelős miniszter az országhatárok védelmének fontosságáról is beszélt. Hangsúlyozta, hogy Magyarország határainak megvédése a zsidó közösségek védelmét is szolgálja. A miniszter úgy fogalmazott: amikor a magyar határokat védjük, hozzájárulunk, hogy a zsidó és nem zsidó magyarok, a zsidók és keresztények biztonságban élhessenek együtt. Novák Katalin kiemelte: büszkék lehetünk arra, hogy ma Magyarország egy biztonságos ország, Budapest pedig egy biztonságos város.
A miniszter ismertette a konferencia résztvevőivel azokat a lépéseket is, amelyeket a magyar kormány tett az elmúlt években a hazai zsidó emberekért és közösségekért. Mint mondta: a magyar kormány sokat tesz a holokauszt emlékének megőrzéséért, a holokauszt oktatása a Nemzeti alaptanterv része, az erről szóló tananyagot pedig zsidó szervezetekkel közösen dolgozták ki. Magyarország emellett megtartja a holokauszt emléknapját, illetve több más módon is támogatja a zsidó közösséget. Példaként említette a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítását, amely szintén a zsidó közösség biztonságos életéhez járul hozzá.
Mint ismert, Magyarország kormánya az elmúlt években számos egyéb döntésével is fellépett az antiszemitizmus ellen. Így 2011-ben a büntető törvénykönyv módosításában zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben. A holokauszt oktatásának Nemzeti Alaptantervbe emelésén túl pedig a holokauszt-emléknapot is beiktatták a középiskolai emléknapok közé, valamint emlékközpontot is létesítettek jelentős kormányzati támogatással. A hazai zsidó közösségek számára biztosított az oktatás intézményrendszere a bölcsődén, az óvodán, az iskolán és középiskolán át egészen a felsőoktatásig.
A kormány holokauszt-emlékévnek nyilvánította a 2014-es évet, amely a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója volt. 2015. március és 2016. február között pedig hazánk töltötte be az IHRA soros elnökségét és elfogadta a szervezet antiszemitizmus-definíciójának irányadó útmutatását.
A magyar kormány szorosan együttműködik a hazánkban elismert zsidó felekezetekkel, 2015-től kezdve pedig mintegy nyolc és fél milliárd forintot biztosított a zsinagógák és zsidó közösségi terek rekonstrukciójára. Idén avatták fel a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított 3,2 milliárd forintból megvalósult Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát.
A zsidó közösségek magyarországi helyzetét jól mutatja az is, hogy 2019-ben Budapesten rendezték meg az Európai Maccabi Játékokat. Továbbá a magyar kormány megalapította és működteti a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványt, amely a zsidó közösségek anyagi, kulturális és egészségügyi-szociális támogatását szolgálja.
