– A Nemzeti Örökség Intézetével (Nöri) és az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti identitását ápoló szervezetekkel működünk együtt annak érdekében, hogy a generációk közötti párbeszéden keresztül kialakuljon a történelmi hőstetteinken alapuló nemzeti identitás – mondta a Miniszterelnökség fiatalokért felelős helyettes államtitkára Szeles Erika ápoló, ötvenhatos mártír halálának hatvanötödik évfordulóján. Rácz Zsófia a Fiumei úti sírkertben rendezett kerekasztal-beszélgetésen közölte: a kommunizmus elleni harc szimbolikus eseményének történelmi jelentőségét értik a fiatalok, a forma és a keret az, amelyben a generációk közti szakadék is megjelenik.
Nekünk azért kell átélni a történelmi eseményeket, hogy megértsük a jelentőségét, ehhez interakció szükséges
– jelezte, majd megjegyezte: Szeles Erika személye azért is fontos, mivel méltatlanul kevés olyan közterület van, ami női hősökről van elnevezve. – A fiatalok akkor tudnak kötődni a magyar hősökhöz, ha érzelmileg közelebb hozzuk őket. Ebben a pedagógiának nagy szerepe van – hangsúlyozta Rácz Zsófia.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta:
rengeteg tennivaló van azoknak a fiataloknak a megszólításában, akiknek a családja nem ápolja hagyományosan a történelmi emlékezéseket.
– A Szeles Erikáról készült kép bejárta a világot, neve mégsem lett ismert még itthon sem – jelezte a főigazgató, aki felidézte: az ötvenhatos mártír Fiumei úti sírja romos állapotban volt, nemrég felújították.
Székely Levente, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) műhelyvezetője ismertette: a tehetségkutató intézet a Nézőpont Intézettel közösen egy ezer fős minta alapján felmérést készített arról, hogy a tizenhat és huszonkilenc év közötti fiatalok hogyan viszonyulnak a nemzeti emlékezethez, ünnepeinkhez, a magyarságukhoz.
A megkérdezettek nyolcvan százaléka szerint van helye az identitás ápolásának, még az iskolákban is, nyolcvanhárom százalék pedig pontosan tudja, mi történt 1956 októberében
– közölte a műhelyvezető. Arra is rámutatott, hogy a fiatalok többsége nyitott a megemlékezésre, az iskola az elsődleges szervező, amellyel a megemlékezés helyszínére ellátogatnak, de minden második fiatal a családjával vagy a barátaival vett részt megemlékezéseken, nyolcvan százalékuk járt már a magyar történelem fontos helyszínén.
– Fontos, hogy készüljenek történelmi alapú játékfilmek, amelyekkel bemutatják a magyar hőstetteket és közelebb hozzák nekik a történelmi személyek sorsát – fogalmazott Székely Levente. Arról is beszélt, hogy a magyarországi fiatalok többségének van történelmi példaképe.
Csigás Zoltán, a 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke felidézte: a szövetség alapító okiratában megfogalmazták, hogy a történelmi tapasztalatokat a fiataloknak megfelelően adják át. – Amíg élünk, addig bajtársainkkal közös feladatunk, hogy érintkezzünk a fiatalokkal, hogy átéreztessük az akkori helyzetet – fogalmazott az elnök, hozzátéve: a szövetség emléktáblát avatott Szeles Erikáról annak érdekében, hogy a gyermekek minden alkalommal találkozzanak a nevével.
Bagi Barna, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület elnöke jelezte: a szövetség harminc-negyven civil, állami és vallási, fiataloknak szóló határon túli szervezetet foglal össze.
Célunk az, hogy a mi generációnk számára próbáljuk meg trendivé tenni a nemzeti politikát
– emelte ki, majd emlékeztetett arra, hogy amikor 1991-ben két képviselő benyújtott egy igazságtételi törvényjavaslatot a parlamentben, akkor azt hiába szavazta meg a többség, az alkotmánybíróság elkaszálta. – Ez vezetett oda, hogy Biszku Bélát és a szabadságharc leverésének többi felelősét nem tudtuk elítélni a rendszerváltáskor, és ezzel az elszámoltatás is elmaradt – jelezte Bagi Barna.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői és az esemény fiatal látogatói ezt követően Szeles Erika felújított sírját látogatták meg, amelyre egy szál fehér rózsát helyeztek. Az esemény végén főhajtással tisztelegtek az ötvenhatos mártír előtt.
Szeles Erika Kornélia
A fiatal ötvenhatos mártír 1941-ben született Budapesten, egy kommunista zsidó családban. Tanulmányait a Fővárosi Általános Leányiskolában végezte, majd szakácstanulónak állt a Teréz körúti Béke Szállóban. A családi hovatartozás ellenére belépett a felkelők csoportjába, megtanult géppisztollyal bánni, ekkor készítette róla a nyugati sajtót bejáró híres képet egy dán fotós. A szovjet betörés hírére és barátai tanácsára Erika letette a fegyvert, hogy később ápolóként csatlakozzon a Vöröskereszthez 1956. november 4-én. Négy nappal később egy sebesülthez rohant ápolni, amikor egy szovjet géppisztolyos nyakon lőtte. Sírja a Fiumei úti temető huszonegyedik parcellájában található, amelyet a Nöri az eredeti sírfeliratot megőrizve újított fel. Nevét egy józsefvárosi köztér is viseli.
