– A migráció hosszú távon meghatározó kérdés – állította határozottan Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója november 10-én a Erősödő migrációs nyomás az EU külső határain: ki fizeti a révészt? címmel megrendezett workshopon. Hozzátette:
Mára bebizonyosodott, hogy az illegális bevándorlással kapcsolatban két állítás egészen biztos nem igaz. Az egyik, amit az Európai Bizottság következetesen ismételget a 2015-ös válság óta, hogy a migráció erőforrás, megoldás európai problémákra. A másik az, amit a magyar baloldal élén Márki-Zay Péterrel kezdett el hajtogatni manapság: hogy nincs is migrációs nyomás.
A workshop célja az volt, hogy összefoglalja, mennyibe is kerül az a határvédelem, amelyet Magyarország folytat, és hogy ebből mennyiben veszi ki a részét az unió? Kovács István emlékeztetett, az Európai Bizottságnak már több javaslata is volt a migráció kérdésének megoldására, ám valójában valamennyi ugyanannak a véleménynek egy újracsomagolt változata volt. Be kell fogadni a bevándorlókat, és a tagállamok között szétosztva integrálni kell őket.
Kovács Attila projektvezető számokkal támasztotta alá, mennyire nem működik az uniós elképzelés. Mint elmondta, az európai közösségben a berlini fal leomlása, de különösen 2015 óta összesen 1000 kilométer határvédelmi technika épült ki, és
ma összesen 17 uniós tagállam követi a magyar példát. Magyarország az elmúlt hat évben 500 milliárd forintot költött határvédelemre.
A határvédelmi humánerő fejlesztésére és támogatására az EU 6 milliárdot fordított, tehát alig több, mint egy százalékával járult hozzá a magyar kiadásokhoz, a technikai határzárra azonban egy fillért sem költött.
Ezzel szemben, mondta Kovács Attila, a migránsok befogadására, és ellátására, valamint integrációjára igen. Példaként említette, hogy
Dánia évente 4-5 milliárd eurót költ erre, míg Németország évi 36 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy Dániában évi 2000 eurót vesznek ki minden család zsebéből, Németországban ezret, Svédországban 1300-at.
– Felmerül a kérdés – mondta Kovács Attila –, az EU miért nem inkább családtámogatásra költi ugyanezt a pénzt?
Kovács István a szót visszavéve hozzátette még:
– Erkölcsi értelemben is felfoghatatlan az EU bevándorláspolitikája. Gondoljuk csak meg!
Akik jogkövetők, és otthon maradnak a saját országukban, ott veszélyben és nélkülözésben kell tovább élniük.
Míg akik útra kelnek, embercsempészeket fizetnek meg, a határon illegálisan, papírok nélkül átszökve jogtalanul lépnek az unió területére, azokat az EU megjutalmazza azzal, hogy lakhatást, ellátást, illetményt, orvosi ellátást, képzést biztosít számukra.
A valódi megoldás a helyi segítség lenne, amiben Magyarország a Hungary Helps programmal az élen jár.
Borítókép: Magyarország 2015 óta 500 milliárdot költött határvédelemre, ennek mindössze egy százalékát állta az EU (Fotó: Mirkó István)
