Egy olyan, talán kevesek által ismert tényre hívta föl a figyelmet tegnap Zétényi Zsolt ügyvéd, egykori MDF-es országgyűlési képviselő a Kossuth rádió Az este című műsorában, amely komoly szerepet játszhatott az általa jegyzett igazságtételi törvény alkotmánybírósági (Ab) elkaszálásában. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: az ügy előadó bírája az akkori Ab-elnök, Sólyom László volt, akinek apósa az MSZMP egyik megyei első titkáraként szolgálta az egypárti diktatúrát. Tehát Sólyom apósa a kommunista párt legfelsőbb vezetésének, a Központi Bizottságnak a tagja volt.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben az Ab zöld utat adott volna a parlament által 1991-ben elfogadott Zétényi–Takács-féle lusztrációs törvénynek, az Sólyom apósát is érintette volna. Mindez fölveti a személyes érintettség, az összeférhetetlenség gyanúját.
Zétényi Zsolt a rádióműsorban úgy fogalmazott:
Akinek az apósa megyei első titkár volt, mármint az MSZMP első titkára, és ilyen módon központi bizottsági tag, tehát a legfelsőbb országos pártvezetés tagja volt, hát ilyen státuszú személy abban a kérdésben, hogy ebbe a körbe tartozó emberek büntetőjogi felelősségre vonhatók-e vagy sem, mindenképpen érintettséget jelent. Tehát egy olyan helyzetet, amelyben tárgyilagos döntés nem várható el. Elfogulatlan döntés nem várható el. Hát akkor távol kellett volna maradni ettől a döntéstől.
A volt országgyűlési képviselő úgy vélte: a gyávaság jelentős szerepet játszott az igazságtételi törvény elsüllyesztésében. Szerinte Sólyomék „nem akarták rátenni a pecsétet egy olyan törvényre, ami az ő jóváhagyásukkal vált volna működőképessé”, és „mindezt jogi érvelésbe bújtatták”.
Egy nép által megválasztott Országgyűlés feje fölött átnyúltak, és csonka parlamentarizmust létesítettek
– fogalmazott Zétényi Zsolt. A jogász álláspontja szerint az igazságtételi törvény nem volt alkotmányellenes, és nem évültek el a jogszabályban említett bűncselekmények, hiszen a pártállami időszakban „nyugodott” az elévülés. Olyan bűncselekményekre vonatkozott, amelyek a vizsgált időszakban is büntetendők voltak, csak az akkori politikai rendszer ezt megakadályozta – tette hozzá. Zétényi Zsolt emlékeztetett: az NDK-ban és Csehországban sem találták alkotmányellenesnek az igazságtételi törvényt.
Antall József néhai miniszterelnök szerepével kapcsolatban megjegyezte: neki „egyáltalán nem volt erre vevőkészüléke. Semmi olyan adat nincs, hogy ő ezt fontosnak tartotta volna”.
Sólyom hallgat
A volt Ab-elnök neve azért került ismét a rivaldafénybe, mert Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kedden nyílt levelet intézett hozzá. Ebben színvallásra szólította fel a baloldali ellenzék jogállamiságot sárba tipró alkotmányos puccsterve kapcsán. Mint ismert, a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzék azzal fenyegetőzik, hogy ha netán feles parlamenti többségük lesz, akkor is kukába dobják vagy legalábbis átírják az alaptörvényt. Schmidt Mária nyílt levelét éppen az igazságtételi törvény megakadályozásával indította:
Alkotmánybíróként és az Alkotmánybíróság első elnökeként (1990 és 1998 között) Önnek döntő szerepe volt abban, hogy Magyarországon nem valósulhatott meg a történelmi igazságtétel, nem vonhattuk felelősségre a minősített hazaárulókat. Az olyanokat például, mint Hegedűs András egykori rákosista miniszterelnök, aki több politikai kivégzésért felelt, és aki 1956-ban aláírta a szovjet hadsereget behívó levelet, hogy ezzel teremtsen jogi alapot a Szovjetunió Magyarország ellen indított újabb háborújához. De elkerülte a felelősségre vonást Péter Gábor és sokan mások is. […] Ön, véleményével és döntésével az igazsággal szemben a jog mellett állt ki és ezzel meg akarta fosztani az újonnan kiépülő demokratikus rendszert erkölcsi legitimációjától. Az igazság érvényesülésével szemben magasabb rendűnek tekintette a totális kommunista diktatúra kiépülését megkoronázó 1949-es alkotmányt, ami valójában a szovjet alkotmány fordítása volt.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója ezek után tért rá az ellenzék alkotmányos puccskísérletére, és szólította föl Sólyom Lászlót színvallásra:
Remélem, hogy Ön, Sólyom László, aki oly’ aggályosan őrködött a pártállamból a demokráciába történő átmenet gördülékenysége felett, a demokratikusan megválasztott Magyar Országgyűlés által 2011-ben megalkotott és a képviselői szavazatok minősített többségével elfogadott Alaptörvény mellett ugyanolyan szakmai és erkölcsi határozottsággal áll ki, mint amikor a történelmi igazságtételt lehetetlenítette el. Hogy ezt eddig nem tette meg, annak oka minden bizonnyal az volt, hogy kereste az alkalmat, hogy megszólalhasson. Íme. Most megszólíttatott, hogy megszólaljon. Várjuk tehát, hogy Sólyom László egyetemi tanár, akadémikus, egykori alkotmánybíró, az Alkotmánybírósági egykori elnöke, Magyarország egykori köztársasági elnöke foglaljon állást a jelenlegi magyar ellenzék által tervezett alkotmányos puccs ügyében.
Ám Sólyom László, aki 2005 és 2010 között államfő is volt, mindeddig nem szólalt meg. Amennyiben megtörné a hallgatását, mi is beszámolunk róla.
