Cáfolhatatlan kutatási eredményekkel tudjuk bizonyítani azt, hogy az oltás rendkívül fontos, életet ment
– mondta el Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az oltóanyagok hatásvizsgálatával kapcsolatban az Életközelben videóinterjú-sorozat legújabb részében. Mint a politikus kiemelte, 2021. január 22. és június 10. között 3,7 millió embert oltottak be, akiknek az adatait feldolgozták.
– Ennek alapján elmondható, hogy a fertőzés ellen Magyarországon használt vakcinák 69 és 88 százalék között megvédték az embereket. A halálozás megelőzésében még magasabb hatékonyságot mutattak, mindegyik vakcina átlagosan 88 és 98 százalék közötti mértékben megelőzte a betegség súlyossá válását, illetve a betegeink elvesztését
– rögzítette Kásler.
– Vakcinációval kb. 9500 emberi életet lehetett megmenteni ebben az időszakban, és az érintetteknek majdnem a felét a két keleti vakcina beadása mentette meg – emelte ki. A keleti vakcinák iránti bizalom jelentősen javult a világban, amit igazol, hogy az Egyesült Államok is lehetővé tette a Sinopharmmal oltott emberek beutazását – tette hozzá a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy a vakcinák által kifejtett immunitás megfelelő-e, Kásler Miklós elmondta, hogy a májusban kezdeményezett magyar kutatás alapján el lehet mondani, hogy mindegyik vakcina esetében a sejtes és a humorális immunitás, tehát az ellenanyagszint-növekedés is kimutatható. – A két komponens egymással bizonyos mértékig korrelál, de nem felel meg az egyik a másiknak, a kettőt együttesen kell értelmezni – hangsúlyozta.
– Az ellenanyagszint paraméterei vagy a celluláris immunitás adatai önmagukban nem bizonyítják a védettséget – számolt be a miniszter. Kiemelte, hogy egy korábbi – a tárcától független – hosszú kampányban bizonyos ellenanyagméréseket végeztek. Kásler Miklós hozzátette:
ki lehet jelenteni, hogy az oltások után az ellenanyag szintje növekszik, vakcinánként különböző mértékben.
Jellemző, hogy elsősorban az mRNS-alapú vakcináknál, tehát a Pfizer és Moderna esetében az ellenanyagszint emelkedése gyors, viszont gyors a csökkenése is. Ezzel szemben a vektoralapú vakcinák, tehát az AstraZeneca, a Szputnyik és a Sinopharm esetében ez az emelkedés hosszabb időn keresztül tart.
A miniszter azt is megjegyezte, hogy az AstraZeneca második oltása után az ellenanyagszint csökken, amiből az következik, hogy az AstraZenecával további oltásokat elvégezni nem célszerű. A miniszter kiemelte, hogy a Sinopharm-vakcinával történt átoltás szélesebb spektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi vakcina.
– A teljes immunitás vizsgálata során bebizonyosodott az, hogy minden életkorcsoportban jelentősen csökken az idő múlásával az immunválasz, ezért fontos a harmadik oltás felvétele
– részletezte a miniszter.
A krónikus betegségekben szenvedők koronavírus kitettsége kapcsán a miniszter arról számolt be, hogy az eredmények alapján a halálozásra elsősorban a cukorbetegség jelent rendkívüli rizikót. Magyarországon az emberek 8 százaléka szenved cukorbetegségben, ugyanakkor az elhalálozottak 33 százaléka volt cukorbeteg
– Nemcsak a cukorbetegek, hanem más a krónikus betegségekben szenvedőkre – a krónikus tüdőbetegekre vagy szívdekompenzáltakra – is veszélyes a koronavírus. Ezért nagyon lényeges az, hogy 2018-ban a magyar kormány elfogadta az öt nemzeti egészségügyi programot, ami pontosan ezeknek a betegségcsoportoknak a komplex prevencióját, diagnosztikáját, terápiáját, kutatási lehetőségeit és oktatását tűzte napirendre
– emelte ki a miniszter.
Borítókép: Kásler Miklós (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
