Légúti óriássejtes vírus okoz tömeges megbetegedést a kisgyerekek körében

Idén a légúti óriássejtes vírus (RSV) okoz tömeges megbetegedést a kétévesnél fiatalabb gyerekek körében, a Semmelweis Egyetemen (SE) az elmúlt hónapokban nyolc-tízszeresére nőtt a légúti tünetekkel kezelt kisgyerekek száma – közölte Szabó Attila, az SE Klinikai Központ gyermekgyógyász elnöke.

Munkcs, 2018. janur 10. A Katolikus Karitsz a Krptaljai Megyei Gyermekkrhz pulmonolgiai osztlynak ajndkozott tizenkt inhall kszlk egyikt hasznlja egy kisfi a munkcsi krhzban 2018. janur 10-n. MTI Fot: Nemes Jnos Fotó: Nemes János

Az intézmény az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében idézte a szakembert, aki elmondta, az RSV (respiratory syncytial virus) egy régóta ismert, nagyon virulens kórokozó, cseppfertőzéssel terjed, de évtizedek óta nem okozott akkora járványt, mint az idén.

Hozzátette: a megbetegedés főként a koraszülöttekre és az újszülöttekre, valamint a csecsemőkre jelent nagy veszélyt, esetükben nagyobb eséllyel alakul ki a kislégutak súlyos gyulladása (bronchiolitis) vagy akár tüdőgyulladás is, amely akadályozza az oxigénfelvételt.

– Az RSV-fertőzés szezonja a késő őszi, még inkább a téli hónapokra esik, idén azonban ebben is változást látunk, mert az egyetem I. számú gyermekgyógyászati klinikáján már október elejétől nagy volt a betegforgalom az RSV miatt – mondta.

Szabó Attila kitért arra, hogy a kórokozó gyors terjedésének kedvez a lappangási időszak, amely az első tünetek megjelenéséig, átlagosan négy-öt napig tart. 

A már megfertőződött ember ez idő alatt is átadhatja a kórokozót a környezetében lévőknek.

A betegség óvodás- és iskoláskorban, nagyobb gyermekek vagy a felnőttek esetében általában nem okoz súlyos problémát, jellemzően orrfolyás, hőemelkedés, étvágytalanság (egyszerű nátha) képében jelentkezik, ezért ők elsősorban a vírus terjesztése szempontjából jelentenek magas kockázatot.

A gyermekorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg nincs a vírus által okozott fertőzésre célzott terápia vagy gyógyszer, ezért a megelőzésre különös hangsúlyt kell fektetni. 

Szabó Attila, a Semmelweis Egyetemen (SE) klinikai rektorhelyettese nyilatkozik a közmédiának a fővárosi I. számú gyermekgyógyászati klinika udvarán 2021. november 24-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ennek eszköze a koronavírus-járvány során már megszokottá vált: a gyakori kézmosás, a maszkhasználat, a felületfertőtlenítés, a szociális távolságtartás. 

Az RSV szilárd felületeken – például ajtókilincs, telefon – körülbelül hét-nyolc órán át marad fertőzőképes.

Szabó Attila kiemelte, hogy a felső légúti tünetekkel akkor kell azonnal orvoshoz fordulni, ha szapora légzést, zihálást, rohamokban jelentkező, csillapíthatatlan köhögést észlelünk a kisgyerekeknél. 

A koraszülöttek vagy újszülöttek esetében a táplálási nehezítettség is fontos figyelmeztető jel lehet a kiszáradás veszélye miatt.

Idén a korábbi évtizedektől eltérően hatéves korig találkoztak kórházi kezelést igénylő esetekkel

– jegyezte meg.

Az RSV-fertőzés megelőzésére hagyományos védőoltás nincs, de a legmagasabb kockázati csoportba tartozó gyermekek (kétéves kor alatt) jogosultak úgynevezett passzív immunizációra, ami az ellenanyag izomba történő beadását jelenti, de ez csupán rövid távú védettséget biztosít – mondta.

A szakember hozzátette: a fertőzés beazonosítására létezik gyorsteszt, illetve a koronavírus-járvány alatt megismert gyerekkori PCR-vizsgálat hozhat biztos eredményt. 

A pozitív teszt ebben az esetben nem jár sem karanténkötelezettséggel, sem automatikus kórházi felvétellel – közölte Szabó Attila.

Borítókép: A Katolikus Karitász a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház pulmonológiai osztályának ajándékozott tizenkét inhaláló készülék egyikét használja egy kisfiú a munkácsi kórházban 2018. január 10-én (Fotó: MTI/Nemes János)