Az elmúlt hetekben Márki-Zay Péter csak vergődik a közösségi médiában, ami azt jelentheti, hogy a baloldal kormányfőjelöltjének a rezsicsökkentést támadó és a migránsok befogadásáról szóló nyilatkozatai nem találtak támogatókra a magyarok között, ami azért sem meglepő, mert ezekben a témákban erős konszenzus jellemzi a magyar társadalmat.
Dugóhúzóban
Mint a Mandiner LikeFight nevű cikksorozatának a legújabb részéből kiderült, Márki-Zay Péter mélyrepülésbe kezdett, mivel a baloldal kormányfőjelöltje az előválasztás óta eltelt időszak eddigi leggyengébb teljesítményét nyújtotta a közösségi médiában. Kiderült, hogy az elmúlt tíz napban annyira leromlott az összesített interakciószáma, hogy a baloldalon belül is a hatodik helyre szorult vissza, még az olyan korábbi jelöltek is előzték, mint az előválasztáson megbukott Mesterházy Attila vagy a Városháza-ügyben érintett Karácsony Gergely.
A balliberális Telex heti összesítése is azt mutatta ki, hogy egyre kevesebben kíváncsiak Márki-Zay Péterre: miután másfél hónapig tartotta a százezer lájk feletti szintet a közösségi médiában, most egyik hétről a másikra összezuhant és 40 ezerre csökkent a posztjait lájkolók száma, pedig az aktivitása nem csökkent, tartja a nagyjából heti 30 posztot.
Az interakciószámokból látható, hogy Márki-Zay kampánya nemhogy a jobboldali szavazókat nem vonzotta be, de egészen látványos, lefelé tartó spirálba lökte őt, így még a baloldali háziversenyben is visszaesett. A november eleje óta tartó trendből az rajzolódik ki, hogy Márki-Zay Péter eddigi nyilatkozatai egyáltalán nem lendítették előre a baloldali összefogást. Emlékezetes, hogy Márki-Zay Facebook-oldalát heteken át ellepték az arab, iráni, japán és venezuelai álprofilok, azonban ezeknek már nyomuk sincs, így láthatjuk, hogy valójában hányan kíváncsiak a szivárványkoalíció politikusának közösségi médiás jelenlétére.