A német társadalom feltűnő gyengeségeire világít rá a pedofilbotrány

A napokban a rendőrség által feltárt Bergisch Gladbach-központú brutális pedofil- hálózat esete a német társadalom súlyos mentális problémáira, illetve az államigazgatás és az igazságszolgáltatás gyengeségeire is rávilágít. A probléma nem új, de mint az a Mediaworks Hírcentrumának összeállításából kiderül, eddig a „hivatalos” Németország és a társadalom többsége is szemet hunyt és bagatellizálni próbálta a veszélyt.

Csepel játszótér átadás, Németh Szilárd, gyerekek, család Fotó: Arpad Kurucz

Védelmi koncepciót sürgetnek az iskolákban

Kerstin Claus szerint a most zajló társadalmi folyamat az érintetteknek is változtat valamit, „mert amit átéltek, az első ízben részesül széles körű figyelemben”. A fiatalok szexuális bántalmazása ellen létrejött tanács célként tűzte ki egy támogatási rendszer felállítását az érintett gyermekek és fiatalok, de a felnőttek számára is. Mint mondta, védelmi koncepciókat kell kialakítani a klubokban és az iskolákban is, hiszen a pedofil elkövetői stratégiák pontosan arra irányulnak, hogy a kívülállók ne szerezhessenek tudomást az üzelmeikről, ezért titkos csoportokat hoznak létre, amelyekbe minél szorosabban bevonják a gyerekeket és fiatalokat.

„Senki nem akar észrevenni semmit”

Kétségtelen, hogy rendkívüli intézkedésekre és szemléletváltoztatásra is szükség van társadalmi szinten, valamint a joggyakorlatban egyaránt. A pedofil-bűncselekmények ugyanis egyre inkább elterjednek Németországban, ahogy a legtöbb nyugat-európai államban is. A német statisztika hivatal adatai alapján 2020-ban 16 686 gyermeket ért szexuális zaklatás (bűncselekmény elkövetése és kísérlete). 

Egyre nő a bejelentett esetek száma: míg 2009-ben mintegy 14 ezer gyermek esett áldozatul szexuális bántalmazásnak, 2019-ben már 15 700. Megjegyzendő, hogy ezek az adatok csak a rendőrség által feljegyzett bántalmazásokat mutatják, feltételezhető, hogy lényegesen magasabb a be nem jelentett esetek száma.

Észak-Rajna–Vesztfáliát a közelmúltban többször is megrázták a bergisch-gladbachihoz hasonló súlyos esetek. 2020-ban derült fény arra, hogy több mint harminc gyereket erőszakoltak meg férfiak egy lügdei kempingben, éveken át. Münsterben a nyomozók pedofilhálózatot fedeztek fel, és tizenegy gyanúsítottat tartóztattak le. A vádlottak közül hetet vettek őrizetbe, köztük a fővádlott édesanyját is, aki egy óvodában dolgozott pedagógusként. Az áldozatok három-, öt-, tíz- és tizenkét éves fiúk voltak. A münsteri visszaélések ügyében a nyomozók igen nagy mennyiségű, még nem dekódolt adatra bukkantak. A gyermekek szexuális zaklatásával foglalkozó szövetségi biztos, Johannes-Wilhelm Rörig fokozott éberségre szólított fel. 

– Az érintett gyerekeknek szociális környezetük van. Szomszédaik vannak, bölcsődébe, iskolába vagy sportklubokba járnak. Nem lehet, hogy soha senki nem akar észrevenni semmit – fakadt ki Rörig a Neue Osnabrücker Zeitungnak. 

– A hatékony bűnüldözési eszközök mellett sürgősen több erőfeszítésre van szükség a megelőzés, valamint a figyelemfelkeltés és társadalmunk oktatása terén – hangsúlyozta a szövetségi biztos.

Adatvédelmi szabályok akadályozzák a nyomozást

Michael Maatz, a szövetségi rendőrszakszervezet alelnöke bírálta, hogy az adatvédelmi szabályok nehezítik a nyomozati munkát. Évekbe telhet, amíg összegyűjtik a bizonyítékokat. De akkor már régen törölték a kapcsolati adatokat, és a számítógép-címeket is alig lehetett hozzárendelni a világszerte tevékenykedő elkövetőkhöz. – Ha meg akarjuk akadályozni, hogy a gyermekpornográfia interneten történő terjedése ne maradjon büntetlenül, köteleznünk kell a távközlési cégeket, hogy ügyfeleik kapcsolati adatait ismét mentsék el és bocsássák a nyomozó hatóságok rendelkezésére – fogalmazott a rendőri vezető.

Az Inocence in Danger (Ártatlanság veszélyben) nevű gyermekvédelmi szervezet szerint a digitális média és az internet „gigantikusan súlyosbította” a zaklatás és bántalmazás lehetőségét. Ez megkönnyíti az elkövetőknek a bántalmazásról szóló képek szervezését és cseréjét" – mondta Julia von Weiler, ügyvezető igazgató a DPA-nak még 2020-ban.

„Ijesztően gyenge az állam”

A német Focus magazin már 2020-ban éles kritikát fogalmazott meg a politikának és az igazságszolgáltatásnak Megdöbbentő visszaélések: Miért lehet szabadlábon ilyen sok gyermekbántalmazó? című cikkében. A bergisch-gladbachi esethez hasonló pedofilügyekre utalva azt írják, hogy sok elkövető évekig tudta folytatni a bűncselekményeit, pedig a hatóságok problémás esetként ismerték őket. „Vannak egyszerű kérdések, amelyeket németek milliói tesznek fel maguknak minden egyes ilyen szörnyű bűntény után. Miért tehették ezt a gyermekmolesztálók és a gyermekpornográfia elkövetői, noha a hatóságok régóta tudták, hogy néhányuk rendkívül veszélyes? Miért engedi meg államunk minden hivatalával, rendőri hatóságaival és igazságszolgáltatásával, hogy az ismert elkövetők ismételten ártatlan gyermekeket, esetenként csecsemőket keressenek áldozatként?” – írták. 

A rövid válasz a Focus magazin szerint az, hogy az állam képtelen – és néha nem is akar – hatékonyan küzdeni a gyermekek elleni bűncselekményekkel szemben, és megvédeni a társadalmat az elkövetőktől. – A részletesebb válaszhoz alaposabban meg kell vizsgálni, hogyan kezelik a különböző szereplők – a rendőrség, az igazságszolgáltatás, a politikusok és a hatóságok – a gyermekbántalmazás és a gyermekpornográfia kérdését. 

Kiderül, hogy sok probléma van, túl kevés a rendőrség nyomozási jogköre, olykor túlságosan megengedők a törvények, enyhék a bírósági ítéletek, túl szigorú az adatvédelem, hanyagok, krónikusan alulmaradtak vagy teljesen túlterheltek hivatalok, rossz az együttműködés a hatóságok között – sorolták a német állam szinte teljes egészéről lesújtó képet alkotó problémahalmazt.

A rendszer legkisebb gyengesége is kiskaput jelent az elkövetőknek és veszélyt jelent az áldozatokra nézve. A Focus szerint miközben az állam a parkolási szabálysértőket, a gyorshajtókat és a díjhátralékosokat keményen üldözi, ijesztően gyenge a gyermekbántalmazás elleni küzdelemben. A magazin szerint a legsúlyosabb bűncselekmények is megelőzhetők lettek volna, ha az állam kellő időben közbelép.

Borítókép: illusztráció. (Fotó: Magyar Nemzet)