– A több évtizedes kommunista diktatúra áldozatairól átfogó jelentés nem készült. Nyilvánvaló, hogy ez egy összetett kutatást igénylő feladat, amire példát szeretnénk adni a tanulmányunkkal
– közölte Zétényi Zsolt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által életre hívott Civil Igazságtételi Bizottság sajtótájékoztatóján.
– Tudjuk azt, hogy az 1956-os megtorlások áldozataival már eddig is foglalkoztak, de olyan tanulmány még nem készült, ami az egész kommunista befolyású korszakot vizsgálta volna – tette hozzá.
– A szovjet Vörös Hadsereg által elkövetett háborús bűnökkel most kezdenek el foglalkozni a történészek. Kevésbé ismert, de a hadifoglyok megölését is kommunista bűntettnek kell tekinteni – húzta alá Zétényi. Emellett kiemelte, hogy akár tízezres nagyságrendű is lehet azoknak a fegyvertelen katonáknak a száma, akiket megöltek. Továbbá a jogász kitért arra is, hogy a világháború során a Vörös Hadsereg katonái által elkövetett nemi erőszakok száma 250 ezerre tehető.
– Fontos fejezet a gulágra hurcoltak ügye, ami a becslések szerint 700–750 ezer embert érintett – hívta fel a figyelmet Zétényi. Kiemelve: Oroszország jelentős adatbázist bocsátott rendelkezésre az elmúlt másfél évben, amelynek a feldolgozása még zajlik.
– Ezek alapján annyit már el lehet mondani, hogy a gulágról 200–300 ezer ember nem tért vissza – folytatta.
A szakértő megjegyezte, hogy az 1945 és 1949 közötti időszakban 189 személyt végeztek ki háborús és népellenes bűntettek miatt, az azonban nem tudni, hogy közülük hányan voltak ártatlanok. Zétényi Zsolt rögzítette, hogy a jogalkotást a leszámolás eszközeként használták, amit az 1946. évi hetes törvény, az úgynevezett hóhértörvény is bizonyít, ami egészen 1989-ig hatályban volt.
– 1956-ban a szovjet katonák semmibe vették a kórházi jelzéseket, a kórházakban sebesülteket és feltételezett forradalmárokat is megöltek, továbbá foglyul ejtett embereket is kivégeztek. A forradalom áldozatainak a számát háromezerre becsülik, de ez sokkal több is lehetett
