Mint kifejtette, fontos neki, hogy jelen legyen, amikor kimondják, nem volt kém, nem követte el a kémkedésre való előkészületeket sem. A folytatásban elmondta, hogy szavazni is elmegy a moszkvai magyar nagykövetségre, de ha a választás körüli időpontra tűzik ki a Kúrián az ügyét, akkor otthon szeretne szavazni. Elárulta, nem erre a szivárványkolaícióra fog szavazni, semmire nem tartja őket, így, ebben a formában alkalmatlanok a kormányzásra, komolyan vehető programjuk sincs – nyilatkozta Kovács Béla.
Emlékezetes, a Fővárosi Ítélőtábla 2021. június 23-án marasztalta el Kovács Bélát, aki az ítéleti tényállás szerint előkészületeket tett, hogy az oroszoknak kémkedjen az unió intézményei ellen.
Ismeretes, hogy a volt jobbikos politikust 2020-ban első fokon a Budapest Környéki Törvényszéken bűncselekmény hiányában felmentették a kémkedés vádja alól, bár Holdampf Gusztáv bíró kimondta, hogy beszervezték és kiképezték. Akkor az unió kárára elkövetett költségvetési csalás miatt a politikust hatszázezer forint pénzbüntetésre, valamint egy év hat hónap, végrehajtásában három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A fellebbviteli főügyészség szerint Kovács Bélát nemcsak beszervezte az egyik orosz titkosszolgálat, hanem kémkedett is az unió intézményei ellen, pontosabban előkészületeket tett a kémkedésre. Az ítélőtábla, egyetértve a vádhatósággal, az unió intézményei elleni kémkedés kísérletéért − és az unió kárára elkövetett költségvetési csalásért − végül két év szabadságvesztésre ítélte, a büntetés végrehajtását öt évre felfüggesztve.
Kovács Béla volt ez első, akit az Európai Unió intézményei elleni – előkészületi szakban lévő – kémkedésért elítéltek Magyarországon. Amikor az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014-ben feljelentette őt, a büntetőtörvénykönyvben csak a kémkedés bűncselekmény szerepelt, ám – Kovács Béla állítja, hogy rászabva – módosították a Btk.-t és azóta önálló tényállásként szerepel benne az Európai Unió intézményei elleni kémkedés is.
