A listázós alkalmazást egyébként az a Hajnal Miklós jelentette be a HVG-nek, akiről kiderült, előszeretettel hivatkozott magára közgazdászként és akiről Fekete-Győr elmondta, neki még diplomára sincs szüksége ahhoz, hogy közgazdásznak mondja magát.
A gazdaság szférájába is kiterjesztett politikai ellenségkeresés jól illeszkedik az alapvetően a tagadásra épülő ellenzéki politikába, ezt mutatja a Momentum egyetlen hazai politikai sikere, a hazai olimpiát megfúró kampány is.
Miért drága a luxustelefon? Csak nem azért, mert luxustelefon?
A csúcstelefon alapára Magyarországon kb. 425 000 forint. A KSH adatai szerint az idei átlagbérek összege bruttó 431 300, nettó 286 300 forint. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyarnak mintegy 30 napot kell dolgoznia egy 128 gigás iPhone 13 Próért, anélkül, hogy bármi másra költene (és akkor még nem is beszéltem arról, hogy mekkora a különbség az átlag és a medián bér között…) Nem csak abszolút értékben nálunk az egyik legdrágább az iPhone, hanem az átlagbérekhez viszonyítva is az átlag magyar melósnak a leginkább elérhetetlen az új almás telefon – kesereg az európai energiaválság, a növekvő infláció és a nyugati üzletekben tapasztalható áruhiányok idején a politikus azon, hogy a 431 300 forintba kerülő telefon szerinte elérhetetlen az átlag magyar melósnak.
Az nem világos, hogy miért épp az Apple nevű cég által gyártott luxuscikket választotta Csillag szegénységi küszöbnek, mert telefont bárki e termék árának a töredékéből is vásárolhat.
Amit szerinte azért sem tud megvásárolni a szegény magyar dolgozó, mert az ország német összeszerelő üzem és nem sikerül a magas hozzáadott értékű ágazatokat Magyarországra csábítani – sorolja a gondolatmentes, sokszorosan, adatokkal megcáfolt közhelyeket Csillag, amiért nem hibáztatható, sőt akadémiai közgazdász már lehetne.
A Mandiner szerint a kommentelők sem értették, hogy miért egy elképesztően drága és relatíve keveset tudó készülék mozgatja a politikus fantáziáját jelen helyzetben.
Gazdasági bulvárnak is rossz
Csillag egyébként azzal is manipulál, hogy a kínálati oldalt, azaz az árazási politikát teljesen kihagyja a képből. A kérdés tehát az, hogy a helyi piacon a cég miért tartja relatíve magasabban a termék árát, mint más piacokon. A momentumos nézetrendszerben azonban vállalat nem, csak az állam lehet a hibás.
Csillag szerint az úgynevezett iPhone-index ráadásul olyan, mint a Big Mac-index. Nem olyan. Előbbi munkamennyiséget vagy árat, utóbbi pedig valuták vásárlóértékét próbálja összevetni.