Szeptemberben indulhat az egyházak közös nővérképzése

– Megtörtént a tulajdonátadás, tehát már biztos, hogy a Tárogató úti épület nővérképző lesz – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Toldy-Schedel Emil, megjegyezve: tavaly októberben már a szakmai-oktatási munka is elindult. A Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója kiemelte: az oltási program kezdete óta intézményünkben több mint harmincezer koronavírus elleni vakcinát adtak be, a járvány kihívásaira reagálva pedig kórházuk elsőként hozott létre a poszt-Covid-ambulanciát Magyarországon.

2021.12.21. Budapest Szent Ferenc kórház Magyar Nemzet Éberling András Fotó: Éberling András

A budapesti Egyházi Egészségügyi Oktatási Központ (EEOK) első programjaként lezajlott képzés sikeres volt, sőt a jövőre nézve is számos előjegyzett időpontunk van.

– A szakmai-oktatási munka tehát már elindult. Mit lehet tudni a felújítási munkálatokról?

– Immár biztos, hogy a Tárogató úti épület nővérképző lesz, mivel az állam átadta a szeged–csanádi püspökségnek az ingatlant. Tehát megtörtént a tulajdonátadás, mi pedig kidolgoztuk az épületrendszer bontásához, építéséhez és a fejlesztéshez szükséges hátteret is. A Tárogató úti épület felújítása, a kollégium, valamint a fecskeházak kialakítása pedig akkor veheti kezdetét, ha a munkálatok megkezdéséhez sikerül forrást biztosítani. Ehhez, illetve a rendszerszintű oktatáshoz szükséges eszközök beszerzéséhez igyekszünk támogatást szerezni.

Dr. Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc kórház igazgatója. Fotó: Éberling András

– Ha már a beruházásokról beszélgetünk: az elmúlt évek folyamán a Szent Ferenc Kórház is számos fejlesztésen ment keresztül.

– Így van. 2017 óta az egyházzal, a fenntartó renddel, a magyar állammal, az önkormányzatokkal és támogató magánszemélyekkel együttműködve számos fejlesztést vittünk véghez: elsőként átalakítottuk teljes ambulanciánkat, később pedig az apácarend rendházát is, ahová átmenetileg azokat a környéken működő családorvosi rendelőket fogadtuk be, amelyeket az ÁNTSZ be akart záratni. Következő lépésként megépítettük a kórház új szárnyát, amelynek köszönhetően kétágyas, fürdőszobás kórtermek formájában negyven további betegággyal bővült a kórház befogadóképessége. Emellett az új szárnyban egy képalkotó diagnosztikai részleg, új szakrendelő-helyiségek, egy rehabilitációs tornaterem és több családorvosi praxis is helyet kapott. Jelenleg pedig a kórház régi épületének teljes körű felújítása zajlik. A felújításhoz kapcsolódóan már megépítettük a harmadik épületet, ahová a különböző kiszolgálóegységeket tervezzük, az épület föld alatti részébe pedig – amint anyagi lehetőségeink ismét lehetővé teszik – a konyhát szeretnénk átköltöztetni. A fejlesztési program egyébként már 2014-ben kezdetét vette, amikor a környék igényeit felmérve megnyitottuk kórházunk kertjét, és létrehoztunk egy Szent Ferenc-tematikájú játszóteret, amit a közelben lakó családok, valamint betegeink hozzátartozói használhatnak. 

Azóta folyamatosan példaértékű együttműködés zajlik a környező kerületekkel és lakosaikkal, igyekszünk, hogy egyházi fenntartású intézményünk minél inkább rájuk és egészségügyi igényeikre szabott megoldásokat kínáljon. Ennek jegyében legutóbbi újításaink értelmében korábban megalkotott kardiotanösvény-programunkat alkalmassá tettük Covidon átesett betegeknek, illetve poszt-Covid-ellátásunkhoz kapcsolódóan a lakosságnak információt és segítséget nyújtó önálló Facebook-oldalt hoztunk létre.

– A koronavírus-járvány kihívásaira reagálva kórházuk elsőként hozott létre a poszt-Covid-tünetekre specializált szakellátást Magyarországon. Hogyan ismerték fel ennek az ellátásnak a szükségességét?

– Mivel kórházunkban sok szakma képviselői dolgoznak, hamar felismertük, hogy a tüdőgyógyászati problémák mellett a koronavírus számos egyéb szövődményt is eredményez. Éppen ezért a kardiológusok mellett több szakember, a tüdőgyógyász, a belgyógyász, a diabetológus, a dietetikus, az endokrinológus, a gasztroenterológus, az intenzíves, valamint a pszichológus és a pszichiáter, lelkigondozóink és gyógytornászaink bevonásával vizsgálni kezdtük a vírus után jelentkező tüneteket, és elkészítettük az első „belső szakmai ajánlást” a poszt-Covid-ellátásra, amelynek jelentős részét később az állami egészségügybe is átemelték. Bár a poszt-Covid-szakellátás kialakítása anyagilag és szakmailag is nagy kihívást jelentett – hiszen ez a fajta ellátás a sokszorosa a normál kardiológiai rehabilitációnak, s ez a költségvetésünknek is óriási terhelést jelentett –, azt láttuk, hogy erre óriási igény van. Nem tévedtünk: az ambulancia jelenleg is telt házzal működik.

– Pontosan milyen segítséget nyújtanak a fertőzésen átesett betegeknek?

– A poszt-covidos betegek esetében három csoportot különböztetünk meg: az első csoportba azok sorolhatók, akik már vírusmentesen, vagy a jogszabályban meghatározott idő után az intenzív vagy a Covid-osztályokról közvetlenül hozzánk kerülnek át. Ők az esetek jelentős többségében fekvő, lélegeztetett, tehát nagyon gyenge állapotban lévő betegek, akiknek a felépülése tulajdonképpen hónapokat vesz igénybe. A másik csoportba a poszt-Covid-ambulancia betegei tartoznak, akik a betegségből megmarad, vagy azt követően kialakult testi és pszichés tünetetekkel jelentkeznek a szakellátásra. A testi tünetek közé egyebek mellett a testtömegvesztés, az új cukorbetegség, a frissen kialakult szívelégtelenség, a ritmuszavarok, a szív külső hártyájának a gyulladása, a tüdőfibrózis, tüdőeltérések, veseelégtelenség, az autoimmun jelenségek és a kozmetológiai problémák sorolhatók. A másik tünetcsoportba a depresszió, a feledékenység, a demencia, az alvászavarok vagy a legkésőbb kialakuló, illetve a leghosszabb ideig tartó poszttraumásstressz-szindróma tartozik. A harmadik csoportot végül azok a betegek alkotják, akiknek jellemzően egy-egy tünetük van. Ezenfelül a járványhullámok előtt és között nappali rehabilitációs ellátást végeztünk, amelynek keretében a betegek minden ellátást megkaptak, de az éjszakát otthon tölthették. Tulajdonképpen az utóbbihoz hasonló ellátási modellt szeretnénk idehaza is bevezetni, hiszen ez a kórházunk feladata, erre képezzük a szakembereinket is.

– A Szent Ferenc Kórház részt vett az oltási akcióban is. Milyen tapasztalatokról tudna beszámolni?

– Az első pillanatoktól kezdve az oltási programban, ennek megfelelően pedig a most heteken keresztül tartó oltási akcióban is részt vettünk. Az oltakozás kezdete óta intézményünkben jóval több mint harmincezer koronavírus elleni vakcinát adtunk be, tehát a kórház méretéhez képest sokkal nagyobb számban oltottunk. 

Büszkék vagyunk arra, hogy az egyik legkisebb egészségügyi intézményként magas kockázatú betegek immunizálását is végezhettük, valamint egyéb speciális csoportok, például a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Készenléti Rendőrség és az egészségügyi szakszolgáltatók, kormányhivatalok, szociális otthonok munkatársainak beoltását is mi végeztük el, gyakran kitelepüléssel. Szintén örömmel mondhatom, hogy az intézményünkben minden dolgozó beoltatta magát, valamint a bel-budai régióban is korán és nagy mennyiségben oltakoztak a lakosok. 

Az oltási akcióhetek során legtöbben intézményünkben is a harmadik, megerősítő oltásért jelentkeztek, és bár nyitottak voltunk a speciális kérésekre, az emberek nagy többsége azt a vakcinát fogadta el, amelyet orvosaink javasoltak. Ugyanakkor a rendhagyó oltási akció kezdetén viszonylag csekély volt az első oltást igénylők száma, ezért gondolkodni kezdtünk, hogyan tudnánk ösztönözni azt. Ekkor jött a fenyőfaakció ötlete, ami az első napokhoz képest megötszörözte az első oltást felvevők arányát. Mivel nekünk, mint egyházi kórháznak nagyon fontos a család és az együttlét, a karácsony jó alapot adott arra, hogy ehhez jelképesen egy fenyőfával mi is hozzájáruljunk.

– Januárban a kormány újabb oltási akciókat tervez. Idén is biztosítják majd az időpontfoglalás nélküli oltakozás lehetőségét?

 – Természetesen. Felkészültünk a további oltási akciókra, megvan az emberi és a technikai háttér az 5–11 éves gyermekek immunizálásához is. Kiváló gyermekorvosokat találtunk, valamint nagy segítséget jelentenek az egészségügyben dolgozó, kiképzett, szerződéses önkénteseink is, akik nélkül az oltási, valamint a lakosságnak felajánlott ingyenes tesztprogramot sem tudtuk volna elvégezni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Éberling András)