2010 óta alapvetően megváltozott a magyar kormány diaszpórapolitikája, hiszen számontartják az ott élő magyar közösségeket, számítanak rájuk és tevékenyen bevonják őket a mindennapi közös teendőkbe. A Magyar Diaszpóra Tanácsot – amely száz szervezetet foglal magába – 2011-ben hozták létre, és kifejezetten a diaszpórában élő, mintegy 2,5 millió honfitársunk számára rendeznek programokat, illetve külön pályázatokkal támogatják a diaszpóraszervezeteket és a hétvégi magyar iskolákat – mondta Potápi Árpád János. Hozzátette: eredményeiket, értékeinket csak együtt tudjuk megvédeni, egységesen és cselekvő nemzetként tudunk ezután is gondolkozni és tenni.
A cselekvés egyik legfontosabb része ebben az évben a 2022-es országgyűlési választások április 3-án
– jelentette ki az államtitkár, aki arra biztatta a külhoni magyarokat, hogy minél többen küldjék el levélszavazataikat legkésőbb a szavazás napján 19 óráig. Ehhez viszont legkésőbb március 9-ig regisztrálni kell.
Kifejtette: 300 ezer gyermek számára teszik lehetővé a minőségi magyar oktatást és minden magyar iskolát számontartanak. Hozzátette: cselekvőképes nemzet vagyunk, mert az elmúlt tizenkét évben felépítettünk egy nagyon erős magyar intézményrendszert, gondoskodunk közösségeinkről és a szülőföldünket is egyre inkább megtartóvá tettük és tesszük.
A kormány a bölcsődéktől a felsőoktatásig támogatja a külhoni magyar intézményhálózatot. 2016 decemberétől a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program négy üteme valósult meg, több mint kilencszáz bölcsőde és óvoda épült, illetve újult meg. A Szülőföldön magyarul programban évente 220-250 ezer diák vesz részt, hiszen a nevelési, oktatási, valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatást tavaly kiterjesztették a bölcsődétől az egyetemig – hangsúlyozta Potápi Árpád János. Hozzátette: az általános iskolásoknak szóló Okos doboz online tartalmát is bővítették és a középiskolások számára is elérhetővé tették.
A Határtalanul programban közel félmillió diák vett részt, akik osztálykirándulások alkalmával ismerkedhettek meg Kárpát-medence gazdasági, történelmi, földrajzi tájaival, magyar közösségekkel, és a velük egykorú gyerekekkel szoros baráti kapcsolatot tudtak kialakítani – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint az egyetemisták 72 százaléka járt már határon túli magyarlakta területen, és 62 százalékuknak van határon túli magyar ismerőse vagy barátja, akivel napi kapcsolatot tart.