2010 óta alapvetően megváltozott a magyar kormány diaszpórapolitikája, hiszen számontartják az ott élő magyar közösségeket, számítanak rájuk és tevékenyen bevonják őket a mindennapi közös teendőkbe. A Magyar Diaszpóra Tanácsot – amely száz szervezetet foglal magába – 2011-ben hozták létre, és kifejezetten a diaszpórában élő, mintegy 2,5 millió honfitársunk számára rendeznek programokat, illetve külön pályázatokkal támogatják a diaszpóraszervezeteket és a hétvégi magyar iskolákat – mondta Potápi Árpád János. Hozzátette: eredményeiket, értékeinket csak együtt tudjuk megvédeni, egységesen és cselekvő nemzetként tudunk ezután is gondolkozni és tenni.
A cselekvés egyik legfontosabb része ebben az évben a 2022-es országgyűlési választások április 3-án
– jelentette ki az államtitkár, aki arra biztatta a külhoni magyarokat, hogy minél többen küldjék el levélszavazataikat legkésőbb a szavazás napján 19 óráig. Ehhez viszont legkésőbb március 9-ig regisztrálni kell.
Kifejtette: 300 ezer gyermek számára teszik lehetővé a minőségi magyar oktatást és minden magyar iskolát számontartanak. Hozzátette: cselekvőképes nemzet vagyunk, mert az elmúlt tizenkét évben felépítettünk egy nagyon erős magyar intézményrendszert, gondoskodunk közösségeinkről és a szülőföldünket is egyre inkább megtartóvá tettük és tesszük.
A kormány a bölcsődéktől a felsőoktatásig támogatja a külhoni magyar intézményhálózatot. 2016 decemberétől a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program négy üteme valósult meg, több mint kilencszáz bölcsőde és óvoda épült, illetve újult meg. A Szülőföldön magyarul programban évente 220-250 ezer diák vesz részt, hiszen a nevelési, oktatási, valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatást tavaly kiterjesztették a bölcsődétől az egyetemig – hangsúlyozta Potápi Árpád János. Hozzátette: az általános iskolásoknak szóló Okos doboz online tartalmát is bővítették és a középiskolások számára is elérhetővé tették.
A Határtalanul programban közel félmillió diák vett részt, akik osztálykirándulások alkalmával ismerkedhettek meg Kárpát-medence gazdasági, történelmi, földrajzi tájaival, magyar közösségekkel, és a velük egykorú gyerekekkel szoros baráti kapcsolatot tudtak kialakítani – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint az egyetemisták 72 százaléka járt már határon túli magyarlakta területen, és 62 százalékuknak van határon túli magyar ismerőse vagy barátja, akivel napi kapcsolatot tart.
A kultúra területén 2010 óta több mint ötezer külhoni intézményt és szervezetet támogatott a kormány, jelenleg pedig nyolcvankét Nemzeti jelentőségű intézmény és tizenkét Nemzetiségi program valósul meg, amelyekben 270 tevékenységet támogatnak folyamatosan – mondta. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a Mikes Kelemen programban közel 5500 doboz veszélyeztetett hagyaték térhetett haza. Ezeket a későbbiekben valószínűleg kiállítják és kutathatóvá teszik.
Támogatják az egyházak hitéleti és oktatási tevékenységét, illetve pályázatokkal támogatják az egyházi programok megvalósulását is. Az elmúlt években a Kárpát-medence külhoni részein 1600 templomot és egyházi intézményt építettek, illetve újítottak fel a magyar kormány támogatásával – hangsúlyozta.
A nemzetpolitika fontos területe a sport, az egészséges életmódra való nevelés és a szabadidős tevékenységek támogatása. Ezért futball-, jégkorong- és birkózóakadémiákat hoztak létre és kiemelten támogatják a magyar lovassport újjáélesztését, a határon túl is. Emellett a Kárpát-medencében található több mint ezerötszáz iskola iskola mindegyikébe eljuttattak egy-egy, közel százezer forint értékű sportszercsomagot. Gyermekgyógyász-, védőnői hálózatot építettek ki, valamint tanya- és falugondnoki szolgálatot indítottak külhonban is, de nagy hangsúlyt helyeznek a sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő és szociálisan rászoruló gyermekekkel való foglalkozás rendszerszerűvé tételére is – mondta Potápi.
Zárásként arról beszélt, hogy legfontosabb a magyarság Kárpát-medencében való megmaradása és szülőföldjén való boldogulása.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az online térnek köszönhetően még több iskolát hívhattak meg a rendezvényre, amely évről évre egyre népszerűbb. Elmondta, hogy mintegy 250 hétvégi iskola működik a diaszpórában a járvány ellenére is, és számos ilyen intézmény alakult alakult a többi között Svédországban, Ausztriában, Kanadában, Kolumbiában, sok helyen hibrid oktatással.
Kiemelte, hogy a győri Széchenyi Egyetem Apáczai Csere János karával együttműködve a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát oktatóknak továbbképzést indítottak. Tavaly ezt harmincan végezték el, de az államtitkárság támogatásával a képzést idén is meghirdették – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos. Kifejtette azt is, hogy az online tananyagmegosztó felületet – ami hamarosan megújul – szintén a karral közösen működtetik, illetve áprilisban projektírás pedagógiai módszertana workshopot tartanak.
Beszélt még két fontos pályázatról is, a Nemzeti újrakezdési program felhívásban működésre, fejlesztésre és eszközbeszerzésre, a másik pályázatban programok és rendezvények támogatására lehetett jelentkezni. Az elsőre 172, a másodikra 183 intézmény pályázott, a kiértékelés zajlik – mondta Szilágyi Péter, aki a diaszpóra iskolatáboraival kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy idén megrendezhetik valamennyi kontinensen a Külföldi Magyar Cserkészszövetség közreműködésével. Végül elmondta, hogy a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíj programban 61 fiatal kezdte meg tanulmányait a 2021/22-es tanévben, és ez a program is folytatódik.
Borítókép: Potápi Árpád János (illusztráció)
