– Reaktivált veterán áll a baloldali kultúrpolitika élén. Pályafutása a késő Kádár-kori technokráciától a balliberális kabineteken át a Soros-hálózatig ível – foglalja össze ma megjelent írásában Inkei Péter életútját a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Békés Márton szerint Inkei Péterrel nemcsak a 2002 és 2010 közötti világ, sőt az 1994 és 1998 közötti időszak térne vissza, hanem egyenesen a rendszerváltoztatás elé kanyarodnánk. A kutatási igazgató tanulmányában részletesen feldolgozta a Márki-Zay Péter által kultúrfelelősnek felkért Inkei Péter életútját.
Az írásból kiderül, hogy Inkeit 1987-ben nevezték ki a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának élére. – Kulcsfontosságú év volt ez, hiszen az új sajtótörvény megengedte, hogy nem állami szervek, például vállalatok kiadói tevékenységet folytassanak, azonban a kiadóvá válást, sőt a forgalmazott tartalmat továbbra is engedélyeztetni kellett – írja Békés Márton.
Az engedélyek kiadója Inkei Péter lett, akit emiatt szakmai körökben „főcenzornak” neveztek.
– Az átalakulásokról ő maga bemutatkozó Népszabadság-interjújában azt mondta, hogy mivel „mindjobban érvényesül a piac befolyásoló szerepe”, ezért az államnak – tudniillik az ő hivatalán keresztül – alkalmazkodnia kell az új helyzethez. Ennek egyik eszköze az engedélyeztetés, a másik az, hogy „a továbbiakban sem mondhatunk le bizonyos esetekben az adminisztratív korlátozás eszközeiről”, emellett azonban előre is kell menekülni, például a vállalati mecenatúra ösztönzésével és a források nyílt pályázati rendszerrel való elosztásával – idézte fel a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Írásában megemlíti azt is, hogy
Inkei Péter volt az, aki megtagadta a lakitelki jegyzőkönyvek kiadását.
Mindezek ellenére 1990 után is pozícióban maradt, végül 1991-ben menesztették minisztériumi állásából.
A ’90 utáni baloldali kormányoknak is dolgozott
Később a Horn-kormány megalakulása után 1995-től ismét főosztályvezetőként folytathatta pályafutását a Fodor Gábor vezette Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Nagyjából Magyar Bálint kinevezésével egy időben helyettes államtitkár lett, 1996-ban egy interjúban a rendszerváltás előtti szerepéről azt nyilatkozta „Kétségtelen, hogy a főigazgatóság a gondolatrendőrség őrse volt […] én voltam a vezetője annak a hivatalnak, amely formálisan és hivatalosan ezt a munkát végezte.”
A Gyurcsány-kormány ideje alatt Bozóki András kulturális miniszter bizalmasaként az NKA Kiemelt Kulturális Események (ideiglenes) Szakmai Kollégiumának elnöke lett, ezzel egy időben pedig a 2010-es évre vonatkozó Európa kulturális fővárosa pályázat budapesti programkoordinátorának is kinevezték.
Soros György kötelékében
– Az újabb balliberális kormányzat alatt mindenesetre ismét állami kitüntetést kapott: 2006-ban mint „kulturális menedzser, a Budapesti Kulturális Obszervatórium és a CEU Könyvkiadó kiadóvezetője” nyerte el a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének polgári fokozatát, olyanok mellett, mint Niedermüller Péter és Debreczeni József – emlékeztet írásában Békés Márton. A kutatási igazgató azt is bemutatja, hogy 2018-ig hogyan működött Soros fedőszerveként az Inkei Péter által irányított Budapest Obszervatórium, emellett, hogy a CEU Press kiadónak mai napig főszerkesztője a baloldali kultúrfelelős.
Nem Inkei Péter az egyetlen, a Márki-Zay Péter körül feltűnő politikusok és szakértők között, akinek közvetlen kapcsolata van a Soros-hálózattal. A Híradó.hu összeállítása szerint
Márki-Zay Péter leendő kormányának jelentős része dolgozott korábban a Soros György által fenntartott politikai aktivista szervezetnél.
Polyák Gábor, akire a médiaügyeket bízta a baloldal jelöltje, korábban a Soros György által finanszírozott Mérték Médiaelemző Műhely vezetője volt. Bojár Gábor gazdaságért felelős vezető pedig 1998 és 2005 között a Soros Alapítvány kuratóriumának tagja volt.
– Király Júlia, aki szintén gazdasági szakemberként erősíti a Márki-Zay-csapatot, a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott Transparency International Magyarország Alapítvány és az Eötvös Károly Intézet felügyelőbizottsági tagja, utóbbinak igazgatója pedig az a Fleck Zoltán, aki Márki-Zay Péter mellett az új alkotmány kidolgozásáért felel. Fleck dolga továbbá, hogy kidolgozza annak koncepcióját, hogy hogyan lehet kétharmados többség nélkül megkerülni a sarkalatos törvényeket. Helyet kapott a szakértők között a környezetvédő Szél Bernadett is, aki a Migránsokat Segítő Egyesületben tevékenykedett politikai karrierjének kezdete előtt. Valamint Tóth Endre oktatásért felelős momentumos politikus pedig korábban az amerikai milliárdos által dotált Budapest Intézetben dolgozott elemzőként – írja a Híradó.hu.
Inkei Péter amellett, hogy kapcsolatban áll a Soros-hálózattal, a 2010 előtti baloldali kormányokban is szerepet vállalt, ezzel sincs egyedül a Márki-Zay által megnevezett szakértői csapatban. Ilyen még a honvédelemért felelős Vadai Ágnes, aki 2007 és 2010 között a Gyurcsány–Bajnai-kormányok ideje alatt a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott, illetve az egészségügyért felelős Komáromi Zoltán, aki a Gyurcsány-kormány alatt az akkori tisztifőorvos (Falus Ferenc) tanácsadójaként a vizitdíj mellett gyűjtött aláírásokat 2008-ban.
