Késő Kádár-kori főcenzor Márki-Zay kultúrfelelőse

A rendszerváltás előtt még főcenzor volt, majd, az 1994 utáni baloldali kormányokban is rendre szerepet kapott Inkei Péter, akit kultúráért felelős szakértőként nevezett meg a napokban Márki-Zay Péter. Békés Márton írásában részletesen bemutatja, hogyan került kormánytisztviselőként a Soros-hálózattal is kapcsolatba a baloldali kultúrkáder, aki a CEU Press kiadónál például a mai napig főszerkesztő. A baloldal miniszterelnök-jelöltjének szakértői csapatából többen is kötődnek Soros György intézményeihez, de Inkei abban sem egyedülálló, hogy 2010 előtt baloldali kormányoknak is dolgozott.

20220114 budapest szel kalman ter marky zay peter kampanya lakossagi forum havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Reaktivált veterán áll a baloldali kultúrpolitika élén. Pályafutása a késő Kádár-kori technokráciától a balliberális kabineteken át a Soros-hálózatig ível – foglalja össze ma megjelent írásában Inkei Péter életútját a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Békés Márton szerint Inkei Péterrel nemcsak a 2002 és 2010 közötti világ, sőt az 1994 és 1998 közötti időszak térne vissza, hanem egyenesen a rendszerváltoztatás elé kanyarodnánk. A kutatási igazgató tanulmányában részletesen feldolgozta a Márki-Zay Péter által kultúrfelelősnek felkért Inkei Péter életútját. 

Az írásból kiderül, hogy Inkeit 1987-ben nevezték ki a Mű­velődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának élére. – Kulcsfontosságú év volt ez, hiszen az új sajtótörvény megengedte, hogy nem állami szervek, például vállalatok kiadói tevékenységet folytassanak, azonban a kiadóvá válást, sőt a forgalmazott tartalmat továbbra is engedélyeztetni kellett – írja Békés Márton. 

Az engedélyek kiadója Inkei Péter lett, akit emiatt szakmai körökben „főcenzornak” neveztek. 

– Az átalakulásokról ő maga bemutatkozó Népszabadság-interjújában azt mondta, hogy mivel „mindjobban érvényesül a piac befolyásoló szerepe”, ezért az államnak – tudniillik az ő hivatalán keresztül – alkalmazkodnia kell az új helyzethez. Ennek egyik eszköze az engedélyeztetés, a másik az, hogy „a továbbiakban sem mondhatunk le bizonyos esetekben az adminisztratív korlátozás eszközeiről”, emellett azonban előre is kell menekülni, például a vállalati mecenatúra ösztönzésével és a források nyílt pályázati rendszerrel való elosztásával – idézte fel a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Írásában megemlíti azt is, hogy 

Inkei Péter volt az, aki megtagadta a lakitelki jegyzőkönyvek kiadását. 

Mindezek ellenére 1990 után is pozícióban maradt, végül 1991-ben menesztették minisztériumi állásából. 

A ’90 utáni baloldali kormányoknak is dolgozott

Később a Horn-kormány megalakulása után 1995-től ismét főosztályvezetőként folytathatta pályafutását a Fodor Gábor vezette Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Nagyjából Magyar Bálint kinevezésével egy időben helyettes államtitkár lett, 1996-ban egy interjúban a rendszerváltás előtti szerepéről azt nyilatkozta „Kétségtelen, hogy a főigazgatóság a gondolatrendőrség őrse volt […] én voltam a vezetője annak a hivatalnak, amely formálisan és hivatalosan ezt a munkát végezte.”

A Gyurcsány-kormány ideje alatt Bozóki András kulturális miniszter bizalmasaként az NKA Kiemelt Kulturális Események (ideiglenes) Szakmai Kollégiumának elnöke lett, ezzel egy időben pedig a 2010-es évre vonatkozó Európa kulturá­lis fővárosa pályázat budapesti programkoordinátorának is kinevezték. 

Soros György kötelékében

– Az újabb balliberális kormányzat alatt mindenesetre ismét állami kitüntetést kapott: 2006-ban mint „kulturális menedzser, a Budapesti Kulturális Obszervatórium és a CEU Könyvkiadó kiadóvezetője” nyerte el a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének polgári fokozatát, olyanok mellett, mint Niedermüller Péter és Debreczeni József – emlékeztet írásában Békés Márton. A kutatási igazgató azt is bemutatja, hogy 2018-ig hogyan működött Soros fedőszerveként az Inkei Péter által irányított Budapest Obszervatórium, emellett, hogy a CEU Press kiadónak mai napig főszerkesztője a baloldali kultúrfelelős. 

Nem Inkei Péter az egyetlen, a Márki-Zay Péter körül feltűnő politikusok és szakértők között, akinek közvetlen kapcsolata van a Soros-hálózattal. A Híradó.hu összeállítása szerint 

Márki-Zay Péter leendő kormányának jelentős része dolgozott korábban a Soros György által fenntartott politikai aktivista szervezetnél. 

Polyák Gábor, akire a médiaügyeket bízta a baloldal jelöltje, korábban a Soros György által finanszírozott Mérték Médiaelemző Műhely vezetője volt. Bojár Gábor gazdaságért felelős vezető pedig 1998 és 2005 között a Soros Alapítvány kuratóriumának tagja volt. 

– Király Júlia, aki szintén gazdasági szakemberként erősíti a Márki-Zay-csapatot, a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott Transparency International Magyarország Alapítvány és az Eötvös Károly Intézet felügyelőbizottsági tagja, utóbbinak igazgatója pedig az a Fleck Zoltán, aki Márki-Zay Péter mellett az új alkotmány kidolgozásáért felel. Fleck dolga továbbá, hogy kidolgozza annak koncepcióját, hogy hogyan lehet kétharmados többség nélkül megkerülni a sarkalatos törvényeket. Helyet kapott a szakértők között a környezetvédő Szél Bernadett is, aki a Migránsokat Segítő Egyesületben tevékenykedett politikai karrierjének kezdete előtt. Valamint Tóth Endre oktatásért felelős momentumos politikus pedig korábban az amerikai milliárdos által dotált Budapest Intézetben dolgozott elemzőként – írja a Híradó.hu. 

Inkei Péter amellett, hogy kapcsolatban áll a Soros-hálózattal, a 2010 előtti baloldali kormányokban is szerepet vállalt, ezzel sincs egyedül a Márki-Zay által megnevezett szakértői csapatban. Ilyen még a honvédelemért felelős Vadai Ágnes, aki 2007 és 2010 között a Gyurcsány–Bajnai-kormányok ideje alatt a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott, illetve az egészségügyért felelős Komáromi Zoltán, aki a Gyurcsány-kormány alatt az akkori tisztifőorvos (Falus Ferenc) tanácsadójaként a vizitdíj mellett gyűjtött aláírásokat 2008-ban.