– Reaktivált veterán áll a baloldali kultúrpolitika élén. Pályafutása a késő Kádár-kori technokráciától a balliberális kabineteken át a Soros-hálózatig ível – foglalja össze ma megjelent írásában Inkei Péter életútját a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Békés Márton szerint Inkei Péterrel nemcsak a 2002 és 2010 közötti világ, sőt az 1994 és 1998 közötti időszak térne vissza, hanem egyenesen a rendszerváltoztatás elé kanyarodnánk. A kutatási igazgató tanulmányában részletesen feldolgozta a Márki-Zay Péter által kultúrfelelősnek felkért Inkei Péter életútját.
Az írásból kiderül, hogy Inkeit 1987-ben nevezték ki a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának élére. – Kulcsfontosságú év volt ez, hiszen az új sajtótörvény megengedte, hogy nem állami szervek, például vállalatok kiadói tevékenységet folytassanak, azonban a kiadóvá válást, sőt a forgalmazott tartalmat továbbra is engedélyeztetni kellett – írja Békés Márton.
Az engedélyek kiadója Inkei Péter lett, akit emiatt szakmai körökben „főcenzornak” neveztek.
– Az átalakulásokról ő maga bemutatkozó Népszabadság-interjújában azt mondta, hogy mivel „mindjobban érvényesül a piac befolyásoló szerepe”, ezért az államnak – tudniillik az ő hivatalán keresztül – alkalmazkodnia kell az új helyzethez. Ennek egyik eszköze az engedélyeztetés, a másik az, hogy „a továbbiakban sem mondhatunk le bizonyos esetekben az adminisztratív korlátozás eszközeiről”, emellett azonban előre is kell menekülni, például a vállalati mecenatúra ösztönzésével és a források nyílt pályázati rendszerrel való elosztásával – idézte fel a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Írásában megemlíti azt is, hogy
Inkei Péter volt az, aki megtagadta a lakitelki jegyzőkönyvek kiadását.
Mindezek ellenére 1990 után is pozícióban maradt, végül 1991-ben menesztették minisztériumi állásából.
A ’90 utáni baloldali kormányoknak is dolgozott
Később a Horn-kormány megalakulása után 1995-től ismét főosztályvezetőként folytathatta pályafutását a Fodor Gábor vezette Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Nagyjából Magyar Bálint kinevezésével egy időben helyettes államtitkár lett, 1996-ban egy interjúban a rendszerváltás előtti szerepéről azt nyilatkozta „Kétségtelen, hogy a főigazgatóság a gondolatrendőrség őrse volt […] én voltam a vezetője annak a hivatalnak, amely formálisan és hivatalosan ezt a munkát végezte.”