Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését munkamegállapodás formájában rögzítette. A mostanáig a közös érdekek és célok alapján történt munka kereteit ezentúl a munkamegállapodás formálisan is biztosítja – tudatta lapunkkal a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtófőosztálya.
A megállapodás előzményeként, 2020. január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Itälät. A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Emellett megállapodtak abban, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat formális megerősítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki, amelyet most véglegesítettek.
Az elkészült munkamegállapodást az OLAF részéről Ville Itälä főigazgató, míg a Legfőbb Ügyészség részéről Polt Péter legfőbb ügyész írta alá.
Az OLAF és a Legfőbb Ügyészség közötti együttműködés legfontosabb területei a kölcsönös információcsere, az operatív segítségnyújtás. A megállapodás több közös képzési lehetőséget és technikai segítségnyújtást is lehetővé tesz.
Az OLAF-fal való együttműködés segíti a Legfőbb Ügyészség Európai Ügyészséggel kötött munkamegállapodásában foglaltak teljesülését. Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, de a magyar ügyészség – a részt nem vevő országok közül elsőként és eddig egyetlenként – 2021 áprilisában munkamegállapodást kötött az Európai Ügyészséggel a közös működés érdekében.
Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.
A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.
Az OLAF legutóbbi, 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen csaknem a duplája a 37 százalékos uniós átlagnak.
(Erről tavaly júniusban így írtunk. Az unió Csalás Elleni Hivatala június 10-én nyilvánosságra hozott, 2020-as éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (37 százalék) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2016 és 2020 között.)
Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.
A legutóbbi két év valamennyi ajánlása kapcsán folyamatban volt már a nyomozás.
Az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban tíz, 2017-ben hat, 2018-ban négy, 2019-ben három, míg 2020-ban és 2021-ben két-két ajánlás érkezett.
A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók.
Borítókép: Az unió Csalás Elleni Hivatala csak ajánlásokat tehet az unió tagállamainak, nincs nyomozati jogköre
(Fotó: internet)
