Fenyő Jánost nagyon bosszanthatta, hogy Gyárfás Tamással szemben sorra alulmaradt – fogalmazódott meg ma a Fővárosi Törvényszéken, a Fenyő János meggyilkoltatása miatt Gyárfás Tamás és Portik Tamás ellen indult per bizonyítási eljárásában. A vád szerint Gyárfásnak volt oka Fenyő ellen erőszakosan fellépnie; ezt kívánja a vádhatóság a bizonyítási eljárásban alátámasztani. Az ügyészségi álláspont szerint Gyárfás bujtotta fel Portikot, hogy ölesse meg üzleti ellenfelét. Gyárfás tagadja ezt.
Védekezésének alapja, hogy a Fenyővel való párharca a Magyar Kereskedelmi Kamara választott bíróságának 1996. október 11-i döntésével rá nézve pozitívan lezárult, hiszen az általa vezetett Nap TV Kft. 1997. január 1-től visszakapta az MTV Nap-kelte című műsora készítésének teljes jogát.
Gyárfás azonban nem csak ebből a párharcból, hanem a – véleménye szerint a Népszava által generált – úgynevezett kaposvári ügyből is győztesen került ki. A gyanúsítást ellene megszüntették, majd egy ellene indított áfacsalási perben bűncselekmény hiányában felmentették.
A csütörtöki tárgyaláson a Népszavában az 1996 augusztusában megjelentekkel szemben villámgyorsan bebizonyosodott, hogy Gyárfás nem kívánt Zemplényi György nemzetközi bűnözővel közös televíziót indítani. Az úgynevezett 1996. szeptemberi úszóbotrányról – bár a lap másodközlő volt, hiszen a Mai Nap erről már egyoldalas cikket írt – a Népszava cikksorozatot jelentetett meg. Gyárfás az első írás napján, 1996. szeptember 9-én lemondott úszóelnöki posztjáról, de két hét múlva, 1996. szeptember 23-án közfelkiáltással újraválasztották. Minderről Kereszty András, a Népszava vádbeli időszakban volt főszerkesztőjének tanúskodásában hallhattunk.
Mint ahogy arról is, hogy Gyárfás megnyerte az 1996. szeptember 12-én, az MTV Ütköző című műsorában Keresztyvel zajló vitáját is, amelybe Fenyő hajszolta bele. Kereszty akkor egyben a Magyar Újságíró-szövetség elnöke is volt.
Kereszty András aztán 1996. október 10-én megjelent cikkében békejobbot nyújtott Gyárfásnak; másnap a lap Gyárfás hasonló hangvételű írását közölte.
A Népszava egykori belpolitikai rovatának tanúskodó újságírója adatainak zárt kezelését kérte. Vallomásában elmondta: amikor 1998. szeptember 11-én a Margit körúton Fenyő Jánost holtan látta, először azt hitte, hogy Gyárfás fekszik ott. Mint közölte, lehetett volna akár más is, például Prinz Gábor, mert Fenyő nagyon sok emberrel tartott haragot, gátlástalan volt, aki szándékai érvényesítése érdekében nem ismert se istent, se embert. Az újságíró hangsúlyozta, Gyárfás azonban a többi Fenyő-ellenségtől annyiban különbözött, hogy ő Fenyő támadásaiból mindenkor győztesen került ki.
Az újságíró egyébként egyike volt azoknak, akiknek kifejezett feladata volt a Fenyő üzleti ellenlábasaira való úgymond „rádolgozás”. Gyárfás mellett például a már említett Princz Gáborról is gyűjtötte, rendszerezte, ellenőrizte a terhelő adatokat, információkat. Ő volt az, aki egy fotóssal elment Kaposvárra, a megyei rendőr-főkapitányság elé, amikor Gyárfás Tamás és védője, néhai Orosz Balázs megjelent a gyanúsítotti kihallgatásra. Ez volt az áfaügy kezdete.
A mai tárgyaláson is elhangzott, amit korábban többek között Székely Ferenc, az MTV ügyvezető alelnöke és Friderikusz Sándor, Fenyő János barátja is elmondott: 1997 februárjában Gyárfás kezdeményezésére az újságíróbálon Fenyő és Gyárfás kezet fogtak. Az is tény, hogy ezt követően a cégeik közötti peres ügyeket megszüntették, és megállapodást kötöttek.
Bali Zoltánt, a Népszava bűnügyi rovatának egykori újságíróját emlékeztetni kellett, hogy 1996. május 20-án a Novotel Hotel előtt átvette Gyárfástól a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság határozatát, amelyben Gyárfást tájékoztatták, hogy Kaposvárott a gyanúsítását megszüntették. H. Bíró László, a Népszava akkori belpolitikai rovatvezetője ugyanakkor megerősítette, hogy ezt a tényt akkor felsőbb utasításra nem közölték.
Buzgó József a tanúvallomásában elmondta, a Népszava sportrovatának vezetőjeként a vádbeli időszakban Fenyő János személyi edzője is volt egyben. Buzgó közölte, Fenyővel sok mindenről beszéltek sportolás közben, ám arról nem, hogy Gyárfással békét kötött volna. A sportújságíró szerint
Fenyő rendkívül hiú volt, és feltételezi, hogy a békekötésről emiatt sem tájékoztatta őt. Fenyő nem tudta megbocsátani, hogy nem sikerült Gyárfás fölé kerekednie; ő haragudott Gyárfásra, és nem fordítva. Buzgó szerint haláláig nem tett le arról, hogy visszaszerezze a Napkeltét Gyárfástól.
Gyárfás Tamás észrevételében azt hangsúlyozta, hogy ő nem ismerte Fenyő érzelmeit. A számára kedvező bírósági döntés, 1996. október 11. után nem érzékelte, hogy Fenyő János az 1998. február 11-én bekövetkezett haláláig bármit is tett volna ellene, mint ahogy ő sem nyilvánult meg vele szemben.
Borítókép: Gyárfás Tamás a törvényszék folyosóján (Fotó: Kurucz Árpád)
