A szóvivő azt mondta, növekszik azon gyermekek száma is, akik részt vesznek a közoktatásban: 181 óvodás gyermek és 758 iskolás jár magyarországi intézménybe.
Úgy folytatta: a köznevelési intézményekben az a cél, hogy a gyerekek minél gyorsabban integrálódjanak. A kormány a kötelező iskoláztatáson felül heti öt délutáni egyéni foglalkozást biztosít az érintett tanulóknak, ezért havi 130 ezer forint többlettámogatást kapnak az Ukrajnából érkező menekülőket befogadó iskolák, köznevelési, illetve szakképzési intézmények – mondta.
Hozzátette: az érettségire készülőknek biztosítják a magyar érettségit, vagy a korábbi jelentkezés módosítását.
Szentkirályi Alexandra elmondta, azokat, akik Magyarországon terveznek maradni, segítik abban, hogy minél hamarabb munkát vállaljanak.
Közölte, nemcsak a munkavállalókat, hanem a munkaadókat is segítik. Hozzátette: a BOK-csarnokban a Külgazdasági és Külügyminisztérium által megbízott cég segít munkavállalási kérdésekben. Emlékeztetett arra is, hogy a munkáltató támogatást kaphat a február 24-ét követően a határt átlépő ukrán, vagy kettős állampolgárok munkavállalása esetén a lakhatási és az utazási költségekhez. A támogatás a költségek 50 százaléka, de legfeljebb 60 ezer forint – jegyezte meg.
A kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy eddig több mint kétmilliárd forint értékben küldtek segélyszállítmányokat Ukrajnába, Kárpátaljára. Magyarország részt vesz abban az összehangolt uniós segítségnyújtásban is, amelynek a keretében olyan egészségügyi eszközöket küldött az ország, amelyet az ukránok kifejezetten kértek – mondta.
Úgy összegzett:
Magyarországra továbbra is számíthatnak a háború elől menekülő emberek, ahogy eddig, ezentúl is minden segítséget megad Magyarország nekik. Magyarország azonban elsősorban a magyarokért felelős, és az jelenti a legnagyobb biztonságot az országnak, ha nem keveredik bele ebbe a háborús konfliktusba
– jelentette ki.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta,
egyértelmű a magyar álláspont: az ország segítséget ad minden menekültnek, de nem szállít és nem enged át a határain sem fegyvert, sem katonát.
Elmondta, a segítségnyújtás az elmúlt egy hónapban egyre több területre koncentrált: az első napokban az önkormányzatokra támaszkodva öt határ menti településen alakítottak ki segítségpontokat, ezt követően raktárbázisokat alakítottak ki, majd a pályaudvari segítségnyújtást követően megnyitották a BOK-csarnokot.
Közölte, a háború kitörése óta több mint tízezer civil segített a menekülteknek. Megköszönte a civileknek, valamint a hat karitatív szervezetnek is az eddigi munkájukat, utóbbiakról azt mondta, 265 ezer embernek segítettek.
Beszámolt arról is, hogy
meghaladta a 800 millió forintot a magyar állampolgárok felajánlása a Híd Kárpátaljáért segélyprogram 1357-es adományvonalán, valamint a 11711711-22222222 számlaszámon.
Soltész Miklós szerint az elmúlt napokban sem csökkent Magyarország támogatása Kárpátalján, illetve azon túl. Sok kritika érdemtelenül éri az országot, mert nem szállít fegyvert, Magyarország azonban minden másban segít – hangoztatta.
Hozzátette: az elmúlt napokban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat öt-, az Ökumenikus Segélyszervezet hat-, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig négykamionnyi segítséget juttatott el Kárpátaljára, illetve a Kárpátokon túlra, többnyire ételt, higiéniai felszereléseket és gyógyszereket.
Az államtitkár azt mondta, a kormány által, részben a Hungary Helpsen keresztül biztosított kétmilliárd forint és a karitatív szervezeteknek nyújtott hárommilliárd forintos támogatás is segíti a fantasztikus és hatalmas nagy összefogást, amelyre nem volt példa az elmúlt évtizedek során. Magyarország összefogott – jelentette ki, hozzátéve: azokkal nem törődnek, akik mindezt kritizálják, mert szelfizni könnyű, de utána dolgozni már nem olyan könnyű.
Orosz–ukrán háború 
