– A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a letéteményese a kormány korrupció ellen meghirdetett fellépésének. Mit jelent ez pontosan? – kérdeztük Váradi Piroska ezredes asszonytól, az NVSZ Korrupciómegelőzési Főosztály vezetőjétől.
– A Szolgálat 2011-es megalakulása óta a bűnfelderítéssel foglalkozó szervezeti elemeink (osztályok, főosztályok, igazgatóságok) tevékenységében a rendvédelem, a közigazgatás és (2021 óta) az egészségügy különböző területein felmerülő hivatali bűncselekmények és különösen a korrupció visszaszorításán van a fő hangsúly. Bűnfelderítési tevékenységünk két alapvető formája a titkos információgyűjtés és az előkészítő eljárás, melyek jogi részleteiben most nem vesznék el, ami a legfontosabb közös jellemzőjük, hogy ezek keretében tudjuk ellenőrizni azokat a saját vagy külső forrásból származó információkat, melyek a védett területünkön dolgozó ismert vagy akár ismeretlen személy (személyek) által elkövetett hivatali, munkakörükkel kapcsolatos vagy munkahelyükön elkövetett bűncselekményre utalnak.
Az információk ellenőrzése során bizonyos felderítési módszereket és eszközöket – vagy ahogy ezeket a köznyelv hívja, „titkosszolgálati eszközöket” – saját elhatározásból, másokat (melyek már sérthetik az érintett magánszféráját) ügyészi engedéllyel alkalmazhatunk, míg a magánszférába leginkább betekintést nyújtó módszerek bevetésére csak bírói engedéllyel kerülhet sor, ilyen például a telefon lehallgatása vagy egy helyiség titkos átkutatása.
Ha az eljárásunk eredményeképp megállapítható a bűncselekmény gyanúja, akkor – a beszerzett adatok átadása mellett – feljelentést teszünk, vagy nyomozást kezdeményezünk az illetékes nyomozóhatóságnál, akik jogosultak lefolytatni a büntetőeljárást.
Ezeken kívül a korrupcióellenes tevékenységünk részét képezi a megbízhatósági vizsgálatok (integritástesztek) végzése is, ahol az integritás a vizsgálat alá vont személy megvesztegethetetlenségére utal.
– Ellenérzés fogadta tavaly a megbízhatósági vizsgálatokat. Mi ennek az eljárásnak a lényege? Mennyi megbízhatósági vizsgálatot végeztek tavaly és idén az első két hónapban?
– Mi is tisztában vagyunk vele, hogy az integritástesztek bevezetése az állami egészségügy területén ellenérzéseket szült, hisz az itt dolgozók addig semmi hasonlóval nem találkoztak munkájuk során.
Ezzel kapcsolatban engedjen meg két gondolatot.
Az első, hogy 2011-ben, amikor a rendvédelemben kellett meghonosítanunk ezt az új jogintézményt, ugyanilyen elutasító fogadtatással találkoztunk, ami nagyrészt az érintett állomány hiányos és sokszor téves információiból, illetve az ezek nyomán elburjánzó pletykákból, rémhírekből fakadt. Ezekkel a jelenségekkel akkor úgy vettük fel a harcot, hogy az érintett munkatársak a legszélesebb körben, alapos és minden részletre kiterjedő tájékoztatók során felvilágosítottuk, tisztáztuk a félreértéseket, eloszlattuk a kételyeket. És ugyanezt tesszük most az érintett egészségügyi dolgozók körében is.
A másik, hogy – bár az eltelt idő rövidsége miatt az egészségügy területén még nem állnak rendelkezésre a megfelelő statisztikai adatok – a többi védett területen jól látszik, hogy
az utóbbi években egyre magasabb az aránya azoknak a megbízhatósági vizsgálatoknak, melyek során a vizsgált személyek szabályszerűen cselekednek, és elutasítják a vesztegetést.
Mindez pedig azt jelzi, hogy az integritásteszteknek komoly preventív ereje van, ezért fontosak a bűnmegelőzésben is.
Magáról az eljárásról azt a legfontosabb tudni, hogy a teszt során, megalapozott indokok alapján, és előzetes ügyészi engedély birtokában, a szolgálat speciális képzettségű munkatársai – a tárgyaló tisztek – olyan mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzetet teremtenek, melyben a vizsgált egészségügyi dolgozót megvesztegetni próbáló beteg (vagy a beteg hozzátartozója, rokona) szerepét játsszák el.
A teszt célja annak megállapítása, hogy az érintett elfogadja-e a vesztegetési összeget, illetve visszaél-e hivatali vagy munkaköréből fakadó helyzetével.
Ha az ellenőrzött személy szabályszerűen jár el, akkor utólag értesítést kap arról, hogy korábban vele szemben megbízhatósági vizsgálat történt, amely során bűncselekményt nem tártak fel, viszont a módszereink védelme érdekében a vizsgálat pontos helyét vagy idejét utólag sem közölhetjük.
Ha viszont az érintett a teszt során bűncselekményt követ el, akkor az NVSZ feljelentést tesz az illetékes nyomozóhatóságnál vagy ügyészségnél, aki jogosult a büntetőeljárás lefolytatására.
Jellemző példaként azt a vidéki pszichiáter főorvost említeném, akit a szolgálat tárgyalótisztje egy elítélt bűnöző szerepében keresett fel. Előadta, hogy be kellene vonulnia a börtönbe letölteni a büntetését, de még néhány ügyét el kell előtte intéznie. A főorvos elmondta neki, hogy van erre lehetőség, ha előbb csak papíron, majd a bevonulás idején már ténylegesen is befekszik az osztályra, mert ez alapján a kezelésről ki tud adni egy igazolást, amivel kérhető a büntetés elhalasztása. A „segítségért” cserébe az orvos háromszázezer forint vesztegetési összeget vett át, amelyet elfogásakor az intézkedő rendőrök meg is találtak a táskájában.
– Tavaly január elsejétől bűncselekménynek minősül, ha valaki korrupció útján előnyt biztosít egyes pácienseknek. Az NVSZ kapta feladatul az egészségügyi dolgozók védelmét is. Így érvényt szereznek a hálapénz tilalmának is. Konkrét példákon keresztül bemutatná, hogy milyen eredményt értek el a hálapénz elleni fellépésben tavaly, illetve az idei első két hónapban?
– A jogszabályváltozás óta eltelt időben 62 feljelentést tettünk különböző, az egészségügy területén feltárt bűncselekmény gyanúja miatt, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy ezek döntő többsége nem hálapénzadást vagy -elfogadást takar. A felderített bűncselekmények széles skálán mozognak: a kiskorú veszélyeztetésétől, a szexuális kényszerítésen, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésen, vesztegetésen, vesztegetés elfogadásán, védettségi igazolással visszaélésen át, egészen a bántalmazásig vagy éppen a költségvetési csalásig.
Gondolom nem lesz meglepő, ha azt mondom, hogy a pandémia ezen a területen is éreztette hatását:
sok volt az olyan ügy, amikor a védettségi igazolvány jogtalan megszerzése érdekében fizettek le egészségügyi dolgozókat, hogy a vakcina tényleges beadása nélkül rögzítsék az elektronikus rendszerben az oltottságot. Sajnos nem egy esetben százas nagyságrendben történt mindez.
Visszatérve az eredeti kérdésre: az elmúlt 14 hónapban hat olyan ügy volt, amelyek a hálapénzhez köthetők. Jellemző példaként annak a két főorvosnak és egy asszisztensnek az esetét említeném, akik egy fővárosi kórház rendelőjében rendszeresen vettek át hálapénzt a betegektől. Bár a rendelőjükben kinn volt egy tábla, miszerint hálapénzt nem fogadnak el, ezt a rendelések elején mindig úgy helyezték át, hogy a betegek lehetőleg ne is vegyék észre. Elfogásukkor mintegy kétszáz üres borítékot találtak a rendőrök az íróasztalfiókjaikban, amik közül többre ráírták a beteg nevét és az összeget is.
– A korrupciómegelőzés csak egy fontos szelete az egészségügyi dolgozók védelme. A korrupciómegelőzési főosztály milyen egyéb területeken végzi munkáját? Milyen eredménnyel?
– Jogalkotói döntés alapján az NVSZ 2014 óta működik közre a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatokban, melyek igen széles skálán mozognak. Ezek ellátására hozták létre a főosztályunkat. Hogy az azóta eltelt időben mi mindent csináltunk, arról oldalakon át tudnék mesélni, de igyekszem most csak címszavakban összefoglalni.
Közreműködtünk először a 2015–2018-as Nemzeti Korrupcióellenes Program, majd a 2020–22 közötti Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia kidolgozásában, és mindkettőben jelentős feladatok végrehajtói, illetve koordinátorai voltunk-vagyunk. Részt veszünk a szolgálat védett területein felmerülő korrupciós kockázatok felmérésében, elemzésében, és az ezeken alapuló módszertani útmutatók kidolgozása, képzések, témaspecifikus rendezvények, valamint tájékoztató kampányok útján segítjük elő az intézmények és az ott dolgozók integritásának erősítését. Segítjük a közszférában dolgozó integritástanácsadók munkáját, és tartjuk a kapcsolatot a korrupciómegelőzés, integritás területén működő nemzetközi szervezetekkel is.
Visszatérve az egészségügyre, a hálapénz elleni hatékony fellépés érdekében megkerestük az egészségügyi érdekképviseleti szervezeteket, akikkel tavaly májusban egyeztetést tartottunk. A találkozó célja az NVSZ szervezetének és az egészségügy területét érintő tevékenységének bemutatása, valamint a felmerült kérdések tisztázása volt. A megbeszélés résztvevői egyetértésüket fejezték ki abban, hogy a hálapénz olyan történelmi teher, melynek kivezetése nélkül nem újulhat meg a magyar egészségügy.
E cél eléréséhez elengedhetetlen a lakosság legszélesebb rétegeit is elérő kommunikációs kampány előkészítése és lefolytatása, mely feladat még szintén előttünk áll.
Tisztában vagyunk vele, hogy egy több évtizedes, káros társadalmi beidegződésről van szó, aminek a kivezetése tisztán jogi eszközökkel nem lehetséges, szükség van hozzá a két érintett oldal, az egészségügyi dolgozók, illetve a betegek (hozzátartozók) aktív közreműködésére is.
Borítókép: Váradi Piroska ezredes, az NVSZ Korrupciómegelőzési Főosztály vezetője (Fotó: MN archív)
