A megpróbáltatások ellenére Istennek gondja van ránk

Ahogy a nagypénteki sötétséget legyőzte a húsvéti örömüzenet fénye és világossága, úgy az Isten szeretete is végül felülkerekedik minden erőszak és gyarlóság felett – fogalmazott az ukrajnai háború kapcsán Kriza János. Az unitárius lelkész szerint megpróbáltatásaink közepette ugyanakkor keresztény hitünk legfőbb törvénye, a szeretet parancsolata is megmutatkozik, amely által hitünk is élőbbé és erősebbé válik.

A húsvéti evangélium ma azt üzeni számunkra, hogy Isten a történelem ura, és bár nem mindig értjük a körülöttünk végbemenő történések értemét és szándékát, egyvalamiben mindig biztosak lehetünk: Isten minden élethelyzetben velünk van, mi pedig ebből a hitből építünk reménységet minden ember számára – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott húsvéti interjúban a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének püspöki helynöke. Kriza János szerint 

ha fegyverzúgás van körülöttünk és rémület dermeszti meg az emberi szívet, az elcsendesedés nehéz, de ahogy a nagypénteki sötétséget legyőzte a húsvéti örömüzenet fénye és világossága, úgy az Isten szeretete is végül felülkerekedik minden emberi erőszak és gyarlóság felett. 

A húsvéti hit tehát túlmutat a földi élet törvényein, és arról biztosít, hogy minden isteni akarathoz és rendhez igazodó érték és eszme végül igazolást nyer és győzedelmeskedik – húzta alá.

A püspöki helynök rámutatott, hogy ezekben az embert próbáló időkben – legyen szó a koronavírus-világjárványról vagy a szomszédunkban dúló háborúról – mindig előtérbe kerül a hit dolgaival való foglalkozás. 

Amikor az ember hirtelen rádöbben esendőségére, kiszolgáltatottságára, akkor keresi a kapaszkodókat, a biztos pontot az életben. A keresztény ember számára pedig az élet alapja, központja a gondviselő Isten, aki a hitünk által kerül szoros kapcsolatba velünk. Ezért aki rendelkezik a jézusi tanítás által megtanult erős hitbeli alapokkal, mindenkor szembe tud nézni az élet nehézségivel. Aki ily módon kötődik Teremtőjéhez, annak a hit olyan biztos épület, ahol jól érzi magát, mert védve van a nehézségekkel szemben

– fogalmazott Kriza János, aki úgy véli, ezen megpróbáltatások hatására megerősödött az emberi segítő szándék és érzékelhetővé vált az összefogás ereje is. – Ebben az egymás felé fordulásban és segítésben megmutatkozik az ember alapvető jósága, tetten érhető keresztény hitünk legfőbb törvénye, a szeretet parancsolata. Éppen ezért egyházi közösségeinkben közösen imádkozunk, adományokat gyűjtünk, valamint lehetőségeink szerint segítjük és befogadjuk a nélkülözőket. Ezen cselekedeteink által pedig hitünk is élőbbé és erősebbé válik, mert így adjuk bizonyságát annak, hogy a jézusi szeretet parancsa elevenen él szívünkben – fűzte hozzá. 

Az unitárius lelkész arra is kitért, hogy a szekularizálódó Európa egyre távolabb kerül a keresztény gyökereitől, Nyugat-Európában pedig egyfajta elbizonytalanodás mutatkozik meg abban, hogy a hitgyakorlás meddig terjedhet, a toleranciát ugyanis tévesen önfeladásként értelmezik.

Kriza János ennek kapcsán azonban jelezte, ha az egyház elveszti önazonosságát, akkor elveszti alapjait is, keresztény hitünk ugyanis az önazonosságunk része. Meglátása szerint a tolerancia nem azt jelenti, hogy egységesíteni kell mindent, hanem segíteni, hogy a közösségek megélhessék önazonosságukat úgy, hogy másokat is tiszteletben tartanak. Kriza János végül kiemelte: 

fontos hangsúlyozni, hogy ma a világban fellelhető hitdefiníciókhoz vagy a divatos tartalmak szerint összeállított meggyőződésekhez képest a keresztény hit kizárólag Istenben gyökerezhet.

A mi feladatunk tehát az, hogy életpéldánkkal és hitből fakadó cselekedeteinkkel felmutassuk keresztény értékrendünket és annak nagyszerűségét a mindennapi életünkben, hogy azt mások is követendő példának találják – zárta szavait.

Borítókép: Kriza János