Bódis József felhívta a figyelmet: az elmúlt években markáns változások zajlottak le a felsőoktatásban, és büszkeségre ad okot, hogy tizenegy magyar egyetem a felső öt százalékban helyezkedik el a világ mintegy 28 ezer felsőoktatási intézményének nemzetközi rangsorában. Kiemelte, hogy az említett 11 egyetemen tanul a hallgatók kétharmada.
Az államtitkár beszélt a magyar felsőoktatásban működő kiterjedt diákhitelrendszerről, illetve arról, hogy a felsőoktatási modellváltás kapcsán szerződésekben rögzítették az elvárásokat. Kifejtette, hogy egyes egyetemeknek azt írták elő, hogy csökkenjen a lemorzsolódás, hiszen ez egy bizonyos határon túlmenően káros. Hangsúlyozta, a felsőoktatási modellváltás azt is jelenti, hogy az egyetemek, amelyek korábban csupán vagyonkezelők voltak, vagyonhoz jutottak. Kiemelte annak fontosságát, hogy miután a hallgatók végeztek, minél nagyobb arányban helyezkedjenek el azon a területen, amiből diplomát szereztek. Bódis József szerint a mai világban rendkívül lényeges a nemzetközi mobilitás, és elmondta, hogy jelentősen támogatják az egyetemi sportéletet.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke kiemelte, hogy a modellváltást megelőző utolsó évhez képest minden területen nőtt a jelentkezések száma. Hangsúlyozta, a kormányzati politika fontos eleme, hogy jelentős támogatást ad a „társadalmi lift” működtetésére, vagyis arra, hogy a rosszabb körülmények között élők is lehetőséghez jussanak. Brassói Sándor elmondta, hogy idén az első helyes jelentkezők száma 99 192. Ebben az évben a legtöbben, 15 610-en az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölték meg első helyen, ezt a Debreceni Egyetem, majd a Szegedi Tudományegyetem követi. Kifejtette, hogy a meghatározó az alapképzés, erre a felvételizők hatvannégy százaléka szeretne bejutni. A mesterképzést 18, az osztatlan képzést 12, a felsőoktatási szakképzést a jelentkezők hat százalék választotta. Beszélt arról is, hogy most a jelentkezők 89 százaléka állami ösztöndíjas szakot jelölt meg. Hozzátette: az állami ösztöndíjas hallgatókra jutó normatíva összege csaknem a kétszeresére nőtt, már több mint 1,5 millió forintot jelent fejenként, a magyar állam pedig tizenkét félév ingyenes felsőoktatási tanulmányt biztosít, ez idő alatt két, illetve három diplomát lehet szerezni. Brassói Sándor végül elmondta, az elmúlt években a jelentkezők hetvenöt százaléka bejutott valamilyen képzésre, nyolcvan százalékuk állami ösztöndíjjal.
Vanó Renáta, az OH felsőoktatási elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnépszerűbb képzési terület évek óta a gazdálkodástudományi, amire huszonkétezren jelentkeztek. Hasonlóan népszerűek ugyanakkor a műszaki, a bölcsészettudományi, a pedagógusi, az orvos- és egészségtudományi és az informatikai képzések is. A legnépszerűbb alapképzés az első helyes jelentkezések alapján a gazdálkodási és menedzsment, ezt a pszichológia, az ápolás és betegellátás, a kereskedelem és marketing, illetve a mérnökinformatikus követi – tette hozzá az elnökhelyettes. Elmondta azt is, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján szinte mindenki ügyfélkapun keresztül hitelesíti jelentkezését. Kiemelte, hogy idén a felvételizők átlagéletkora 24 év, a legidősebb jelentkező viszont 76 éves, ráadásul nappali tagozatos alapképzést választott. Vanó Renáta ismertette, hogy április 20-án nyitják meg az elektronikus felületet, akkor indul az e-ügyintézés. Sorrendet módosítani egyszer lehetséges, ennek, valamint a dokumentumok feltöltésének a határideje július 7-e. A ponthatárokat várhatóan július 21-én állapítják meg – tette hozzá.
Borítókép: Bódis József (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
