– Orvoscsaládból származik, de biológusnak tanult. Miért nem a szülei pályáját választotta?
– Édesapám és édesanyám is nőgyógyászként dolgozott. A rengeteg munkával járó hivatás része volt, hogy ha éjjel műteniük kellett, gyakorta elvittek a kórházba, és én a nővérszobában kötöttem ki. Az orvosok világa sohasem fogott meg, ellenben a biológia folyamatosan érdekelt. Noha Budapesten születtem, Gyöngyösön éltünk, a Mátra tövében. Vonzott a természet, és mint sokakat, engem is elvarázsolt David Attenborough. Ennyi elég volt ahhoz, hogy eldöntsem, biológus leszek, miközben nem tudtam, hogy pontosan mit csinál egy biológus. Az ELTE-n pedig az lett egyértelmű, hogy kutató leszek – miközben az egyetem elején nem tudtam, mivel jár ez az életforma. Nyilván naiv voltam, azonban erős volt bennem az igény, hogy mélyen megértsem a természet működésének egy szeletét. Az egyetemen nagy hatással volt rám Szathmáry Eörs, a hazai evolúcióbiológia atyja. Előadásait hallgatva döntöttem el, hogy ezen a területen van a helyem.
– Miért izgalmas az evolúcióbiológia?
– Nagyon sok tudományágat integrál, emiatt nagyon sokrétű tudásra van szükség. Engem az érdekel, hogy a mindennapi, gyakorlatias problémákban hol jelenik meg az evolúcióbiológia, hol tudjuk ezt alkalmazni. Például mit tehetünk az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokkal? Ismert, hogy sok gyógyszer már alig vagy egyáltalán nem használható a bakteriális fertőzésekkel szemben. Jelenleg fegyverkezési verseny zajlik a kórokozók és a gyógyszerfejlesztő cégek között: újabb antibiotikumokat próbálnak előállítani, amelyek ellen a kórokozók öt-tíz év alatt rezisztenssé válnak. Ezt a szemünk előtt zajló gyors evolúciót mi okozzuk az antibiotikumok nem megfelelő használatával. A laboromban ellenálló baktériumokat tenyésztünk, hogy megnézzük, miként reagálnak különböző antibiotikumokra, gyógyszerkészítményekre. Mely készítmények lehetnek hosszú távon hasznosak és melyekről kell már a fejlesztés korai stádiumában lemondani? Olyan antibiotikum-koktélokat keresünk, amelyekkel szemben a kórokozók nehezen alkalmazkodnak. Ez a tudományterület elképesztőn fontos, mert 2050-re az antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta betegségek a vezető halálokok egyikévé válhatnak, különösen a harmadik világban.