Véget ért a 2022-es országgyűlési választás

A szavazókörök zárása után elkezdik összesíteni a leadott voksokat.

Billegő körzetek Gödöllő Fotó: Teknős Miklós

Lapunk folyamatosan frissülő térképen mutatja majd be a választás eredményeit. 

A szavazókörök bezárása után a 10 243 szavazókör többségében elkezdték összeszámolni a szavazatokat, és jegyzőkönyvet is kiállítanak a szavazás szavazóköri eredményéről.

Mind a 106 egyéni választókerületben lesz egy szavazókör, amelyben nem számolják össze a voksokat. Ezek azok a szavazókörök, amelyeket korábban kijelöltek a külképviseleti és átjelentkezéssel szavazók voksainak összeszámlálására.

Ezekben a szavazókörökben a voksolás lezárultakor beragasztották az urnák nyílását, a helyi választási irodába szállítják azokat és biztonságos helyen őrzik. Ezeket az urnákat csak azt követően lehet felbontani és a bennük lévő voksokat megszámlálni, ha megérkeztek a választókerületbe a külképviseleteken és az átjelentkezéssel leadott szavazatok is.

Az átjelentkezéssel szavazóknak zöld borítékba kellett tenniük a szavazatukat vasárnap, ezek a borítékok a Nemzeti Választási Irodához (NVI) kerülnek legkésőbb hétfőn. A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnáknak csütörtök éjfélig kell megérkezniük az NVI-be.

Az NVI ezt követően választókerületenként szortírozza ezeket az utazó szavazatokat, majd eljuttatja a voksokat a megfelelő választókerületekbe. Itt átadják az utazó szavazatokat a kijelölt szavazatszámláló bizottságnak, amely felbontja a szavazás éjszakáján lezárt urnát, a tartalmát összekeveri az utazó szavazatokkal, és így számlálja meg a szavazatokat, majd jegyzőkönyvet állít ki külön az egyéni választókerületi szavazás eredményéről és külön az országos listás szavazás eredményéről.

Amikor valamennyi szavazatszámláló bizottság (szszb) eredménymegállapító jegyzőkönyve rendelkezésre áll, a választókerületi választási bizottság (legkésőbb a szavazást követő hatodik napon, azaz szombaton) megállapítja a választás választókerületi eredményét, tulajdonképpen azt, hogy ki nyerte a mandátumot a választókerületben.

A területi választási bizottság az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek alapján – ugyancsak legkésőbb szombaton – megállapítja az országos listás választás területi részeredményét, amelyről jegyzőkönyvet állít ki és eljuttatja az NVI-hez. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét pedig az NVI foglalja jegyzőkönyvbe.

A parlamenti választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg az országos listás választás területi részeredményéről kiállított jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő 19. napon, azaz április 22-én.  

Az NVB a beérkezett jegyzőkönyvek alapján összesíti a listákra leadott, érvényes szavazatokat, és megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek listái érték el a mandátumszerzési küszöböt, ez egy lista esetében az országos listás szavazatok 5 százaléka, két párt közös listája esetén 10 százaléka, kettőnél több párt esetén a 15 százaléka.

A parlamentbe jutási küszöb meghatározása után az NVB megállapítja, melyik lista hány mandátumra jogosult az országos listáról (ezt szavazatarányosan osztják szét a listák között), valamint hogy a pártok listáiról ki szerzett mandátumot.

Az országgyűlési választáson tehát két szinten történik az eredmények megállapítása: az egyéni választókerületekben mandátumhoz jutott képviselők körét a 106 egyéni választókerületi választási bizottság állapítja meg, az országos listáról mandátumhoz jutottakat pedig a Nemzeti Választási Bizottság.

A népszavazás eredményét az NVB a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek és levélben leadott szavazatok megszámlálásáról kiállított jegyzőkönyv alapján állapítja meg.

Az országos népszavazás érvényes, ha az április 1-jén 16 órakor lezárt névjegyzékben szereplő választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.

Borítókép: Illusztráció (fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet)