Az RTL megbízásából készült felmérés szerint ugyanakkor a kétharmad nem lesz meg. A felmérés hozzáteszi, hogy a végleges részvétel viszont magas lehet, a 2002-es rekordot is elérheti, sőt, még meg is haladhatja. Akkor a választók 73,51 százaléka ment el szavazni, és egyetlen megyében sem volt 70 százalék alatti a részvételi arány. A legtöbben akkor Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten mentek el voksolni.
Az RTL-nek készített felmérés szerint a Fidesz–KDNP most 122, az ellenzék, vagyis az Egységben Magyarországért pedig 77 mandátumot szerezhet.
A baloldalon legnagyobb frakciója a DK-nak lehet 21 képviselővel, őket a Jobbik 16, a Momentum 15, az MSZP 12, a Párbeszéd 8, és az LMP 5 fős frakciója követheti.
A Medián modellje (a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátorának felhasználásával) azon a feltételezésen alapul, hogy az egyes politikai oldalak (kormány és ellenzék) támogatottságának területi (egyéni választókerületi szintű) szerkezete alapvetően változatlan marad. Az összehasonlítás kiindulópontja a 2019-es EP-választás, amit a 2019-es önkormányzati választás eredményeivel korrigáltak.
A Medián becslése szerint a Fidesz mintegy 300 000 határon túli levélszavazatra számíthat, a modell ezeket a voksokat is figyelembe veszi, továbbá azzal számol, hogy egy nemzetiségi képviselő kerül be a parlamentbe, aki – a jelenlegi ciklushoz hasonlóan – a Fidesszel szavaz együtt (így őt a fideszes képviselőkhöz számítja a Medián). A kutatók azzal is számoltak, hogy a DK vállalta: ha az LMP-nek nem lesz öt képviselője, akkor átad egy mandátumot, hogy az LMP-nek is legyen frakciója.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!