Felülvizsgálati eljárással, a Kúrián folytatódik az a per, amelyben egy magánszemély, Reményi János nyújtott be keresetet A mi kis falunk című tévésorozatot készítő Content Factory Kft. ellen. Megírtuk, hogy első fokon a Tatabányai Törvényszék elmarasztalta a társaságot, a bíróság nem jogerős ítéletében megállapította: a cég a sorozatot ellenző, jobboldali-keresztény meggyőződésű lokálpatrióta Reményi Jánosról engedélye nélkül készített felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba.
A bíróság akkor úgy határozott, hogy a Content Factory Kft. ezzel megsértette a helyi lakos képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát. A Tatabányai Törvényszék kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül a polgári törvénykönyv ide vonatkozó jogszabálya alapján adjon elégtételt oly módon, hogy levélben bocsánatot kér.
A bíróság kötelezte továbbá a Content Factory Kft.-t, hogy tizenöt napon belül fizessen meg Reményi Jánosnak háromszázezer forint összegű sérelemdíjat, illetve ügyvédi munkadíj címén 1,63 millió forint perköltséget.
Miután a társaság fellebbezett, a per a Győri Ítélőtáblán folytatódott. A bíróság május 25-én kihirdetett másodfokú ítéletével a hatályos polgári törvénykönyv irányadó szabályait félretéve a korábbi, már nem hatályos Ptk. kapcsán kialakult bírói gyakorlatra hivatkozva megváltoztatta az elsőfokú ítéletet.
Teljes egészében elutasította Reményi János felperes keresetét, emellett kötelezte őt 800 ezer forint perköltség megfizetésére. A bíróság a döntése mellett azzal érvelt, hogy az ominózus filmfelvétel nem más, mint egy tájkép, amelyen szerintük nem jelent meg egyediesített formában Reményi János.
A férfi jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd meglepőnek és megdöbbentőnek tartja a másodfokú ítéletet, annak irányát és indokolását. Szavai szerint a tételes jogszabállyal ellentétes döntés született, mert a felvételen a felperes személye jól felismerhető, rajta kívül más nem is szerepel azon.
Azt ugyanakkor elismerte a Zámbó Tamás vezette másodfokú bírói tanács, hogy nem volt szó az engedélykérés alól felmentést adó tömegfelvételről és nyilvános közszereplésről, sőt a gyártó cég védekezését sem fogadta el a Győri Ítélőtábla, hogy a felhasználási engedélyt a felperes ráutaló magatartással megadta volna.
A felperes és jogi képviselője felülvizsgálati kérelemmel él az ügyben az elsőfokú ítélet hatályának fenntartását kérve, az ügy tehát a Kúria elé kerül.
Borítókép: Forgatás (Fotó: Facebook)
