Lélegeztetőgépre kerülhet a Jobbik, a párt ugyanis az elmúlt hat évben teljes tagságának több mint a felét elveszítette. Ez még akkor is igaz, ha nem vesszük figyelembe, hogy a május 7-i elnökválasztás előtt sajtóhírek szerint kilencven kamuszervezetet hoztak létre, hogy fantomküldöttekkel erősítsék mind Jakab Pétert, mind a párt szervezeti egységét.
A Jobbik leépülésének egyértelmű bizonyítéka, hogy 2018-ban 556, 2020-ban 336, legutóbb pedig már csak 245 küldött volt jelen a tisztújító kongresszuson. Rontja a képet az említett kilencven kamu alapszervezet, hiszen a sebtiben, mesterségesen alapított szervezetek nélkül már csak 155 küldöttről beszélhetünk. Ismert, a párt alapszabálya szerint egy alapszervezet minden megkezdett tíz fő után egy küldöttet delegálhat. A 2018-as kongresszuson megjelent 556 küldött tehát jóindulattal is négyezer fős tagságot jelenthetett. Ezt alapul véve jelenleg kevesebb mint kétezer tagja lehet a Jobbiknak, nem is csoda, hogy kilencven alapszervezetet hoztak létre a mostani elnökválasztás előtt.
Az első kilépési hullám a párt 2018-as kongresszusához és pártszakadásához köthető, ami annyira megtépázta a tagságot, hogy akkor pár hónap leforgása alatt a párt több mint 130 önkormányzati mandátumot és tíz polgármestert veszített el. Pikáns, hogy a kilépők többsége a Jobbikból kivált, az országgyűlési választáson hat mandátumot nyert Mi Hazánkhoz csatlakozott. A második kilépési hullámot a baloldallal való együttműködés, és Jakab Péter elnökké választása hozta, 2020-ban több mint húsz alapszervezet megszűnt, és számos országgyűlési képviselő is távozott. Feltehetően Jakab mostani újrázása sem múlik el kilépések nélkül, Stummer János már el is hagyta a pártot, és feltehetően többen is követni fogják példáját.
A kamuszervezetek kreálása egyébként nem jobbikos sajátosság, a fantomtagsággal való trükközésnek komoly hagyománya van a baloldalon, ott is az MSZP nevezhető a műfaj koronázatlan királyának. Tucatnyi ilyen esetük közül kiemelkedik az MSZP Vas megyei, 2004-es botránya, amelyben maga a párt etikai bizottsága állapította meg, hogy Tóth Csaba, Táncsics Péter és Szabó Bálint érintett a kőszegi alapszervezet tagságának „nem megfelelő” módon történt felduzzasztásában. Előzőleg Horváth Csaba, a Vas megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke borította a bilit amikor közölte: az MSZP egyes aktivistái pénzt kínáltak a Kőszeg környéki romáknak a belépési nyilatkozatok aláírásáért. Horváth akkor azt mondta, hogy a nyár óta folyó pártduzzasztás során négyszáz-ötszáz romát kíséreltek meg beléptetni fejenként ötszáz-ezer forintért. Az akkori hírek szerint egyébként egész Vas megyében fantomszervezetek alakultak, hogy így biztosítsa előretörését a parlament felé „egy bizonyos társaság”.