Az alaptörvény módosításáról tárgyal a T. Ház

A héten az Országgyűlés foglalkozik majd Varga Judit igazságügyi miniszter indítványával az alaptörvény tizedik módosításáról. A javaslat az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódóan lehetőséget adhat a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdethessen szomszédos országban dúló háború esetén. Emellett a héten már ismét lesznek napirend előtti felszólalások a Tisztelt Házban, ami rendszerint erős szócsatákat hoz a kormány és az ellenzék között.

Fotó: Arpad Kurucz

A május 2-i alakuló ülés után a most induló héten folytatja a munkáját az Országgyűlés. Az új parlament múlt hétfői, főképp ceremoniális jellegű ülése után ezen a héten már a szokásos rend szerint fog dolgozni a Tisztelt Ház. A ma délután 13 órakor kezdődő ülésen már újra szerepet kapnak a napirend előtti felszólalások, ami rendszerint az éles politikai viták terepe a kormánypárti, valamint az ellenzéki frakciók között. Továbbá hétfőn döntés születhet egyes parlamenti bizottságok tisztségviselőiről, illetve tagjairól is, akikről nem szavazott az alakuló ülésen az Országgyűlés. Az egyik ilyen a népjóléti bizottság elnöki pozíciója. Ezután a keddi ülésnapon a napirend előtti felszólalásokat követően már a törvényalkotás kap főszerepet. A javaslatok közül a legfontosabb az alaptörvény tizedik módosítása, amit Varga Judit igaz­ságügyi miniszter a múlt héten nyújtott be az Országgyűlésnek.

– Az orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és kivédéséhez hazánknak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét 

– közölte a tárcavezető a módosító javaslat benyújtását követően. Az új szabályozás arra adhat lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a kormány veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.

Ismert: áprilisban jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a járványügyi veszélyhelyzet május 31-én megszűnik. A kormány viszont az alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy háború esetén a kabinet cselekvőképessége biztosított legyen, ezért elmondása szerint kiegészítik a veszélyhelyzet tényállását a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével.

Emlékezetes, hogy két évvel ezelőtt az egész világot sújtó koronavírus-járvány tette szükségessé, hogy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása, valamint a betegség következményeinek elhárítása érdekében a kormány az ország teljes területére veszélyhelyzetet hirdessen ki. A rendkívüli jogrend – amelyre a rendszerváltoztatás óta nem volt példa – megteremtette a kormány mozgásterét, és jogi lehetőségeket biztosított a sikeres védekezéshez. Bár a különleges jogrendet és az annak részeként meghozott intézkedéseket a nemzetközi és hazai balliberális sajtó és ellenzék folyamatosan támadta, a magyar lakosság a kormány mellett állt a veszélyhelyzetben.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)