Kétéves projektet indított 2022 februárja és 2024 januárja között az Amnesty International Magyarország a hazai LMBTQ-közösség legismertebb érdekvédelmi szervezeteivel, a Háttér Társasággal, a Labrisz Leszbikus Egyesülettel és Szivárvány Misszió Alapítvánnyal együttműködve olyan befogadó iskolai és munkahelyi terek kialakítására, ahol az LMBTQ-közösséghez tartozók is biztonságban érezhetik magukat.
Mint kiderült, a Befogadó terek elnevezésű program – amelyet az Európai Bizottság Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programja több mint 177 ezer euróval támogat – az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2019-es kutatása után látott napvilágot.
A dokumentumban hazánk kapcsán megállapították, hogy a munkakeresők 14 százaléka, a munkavállalók 24 százaléka szembesült hátrányos megkülönböztetéssel 2018-ban. A felmérésben résztvevő, LMBTQ-közösséghez tartozó válaszadók 95 százaléka pedig úgy vélte, hogy a kormány nem küzd hatékonyan a szexuális kisebbségekkel szembeni előítéletek és intolerancia ellen.
Az eredmények ismeretében a hazai LMBTQ-szervezetek elhatározták, hogy az elkövetkezendő időszakban helyzetértékelő kutatásokat fognak végezni az LMBTQ-közösséghez tartozó fiatalok iskolai és az LMBTQ-közösséghez tartozó dolgozók munkahelyi tapasztalatairól, valamint a gyermekvédelmi törvénynek az iskolai és munkahelyi toleranciaprogramokra gyakorolt hatásairól.
A helyzetértékelésen túl a tanároknak és a fiatalokkal dolgozó iskolai szakembereknek a zaklatásról szóló módszertani segédanyagokat, az iskoláknak pedig útmutatót fognak kidolgozni. A befogadó iskolai környezet kialakításáért pedig képzéseket szerveznek majd a pedagógusoknak. A Soros-szervezetek önkéntesei emellett iskolai és munkahelyi befogadást elősegítő foglalkozásokat és workshopokat terveznek, végül diákoknak és munkavállalóknak szóló e-learning tananyagokat fognak fejleszteni, széles körben terjeszteni.
A kitűzött célok elérése érdekében az LMBTQ-szervezetek a diákokat is be kívánják vonni, hogy megismertessék velük a szexuális és nemi kisebbségek elleni diszkrimináció formáit, a projekt-workshopok és iskolai tevékenységek során elsajátított technikák segítségével pedig ők is olyan alulról jövő kezdeményezéseket, akciókat szervezzenek, amelyek csökkentik a zaklatást. Az iskolásokhoz hasonlóan a munkavállalókat is a munkahelyi zaklatás és diszkrimináció leküzdéséhez szükséges tudással és eszköztárral kívánják felruházni, amelynek eredményeképpen elképzeléseik szerint elfogadóbb munkahelyi légkör jöhet létre.
Érdemes megjegyezni, nem ez az első alkalom, hogy az említett Soros-szervezetek az iskolákba próbálnak beszivárogni. Miképpen a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a Labrisz Leszbikus Egyesület még 2001-ben indította el a Melegség és megismerés elnevezésű programját, és a középiskolákban már több száz olyan képzést szerveztek, ahol a szexuális kisebbségek és identitások elfogadására nevelik a diákokat.
A gyermekvédelmi törvény hatására azonban az egyesület Melegség és megismerés elnevezésű programja kiszorult a középiskolákból. A Nyílt Társadalom Intézet által finanszírozott szervezet ezért kénytelen volt új utakat keresni a programja folytatására, amelyeket rövidesen – a szülői felelősségre hivatkozva – sikerült is megtalálni, így a gyermekek helyett ezúttal a szülőket próbálja megszólítani.
A Labrisz mellett az Amnesty International Magyarország is kiemelt hangsúlyt fektet a gyermekek érzékenyítésére. Az LMBTQ-szervezet egyik legjelentősebb projektje az Összpont nevű diákverseny, ahol az Amnesty munkatársai több hónapon keresztül képzik a fiatalokat. A verseny végeztével a diákok tevékenysége azonban nem ér véget, a szervezet segítségével folytatják az érzékenyítést.
(Borítókép: LMBT nemzetközi nap Brüsszelben. Fotó: Europress/AFP)
