– Uh, de vagány!
– kiált fel egy fiatal lány, amikor meglátja szülővárosa, Székelyudvarhely nevét az Összetartozás emlékművénél a Kossuth téren. Vele van az édesanyja is. Mint mondják, nagy boldogság nekik, hogy van ez az emlékhely. Az anya már többször járt itt, most elhozta a lányát is. Kicsit később két idősebb férfi tanakodva megy lefelé az emlékhelyen. Megszólítva őket kiderül, hogy Szlovéniából jöttek, az emlékhelyet most látják először. Érdeklődve olvassák a helységneveket.
– Természetesen ismerjük Trianon történetét
– hangsúlyozta kérdésemre az egyik ötven év körüli turista. De hozzáteszi, hogy még értelmezniük kell, pontosan mit is jelentenek a nevek a gránittömbön. Pár perc múlva több csoport iskolást hoznak az emlékhelyhez: érdeklődve figyelik, mik vannak kiírva a tömbökre, majd nagy sikoltozással tudatják tanáraikkal: megtalálták Mezőberényt! Mint kiderült, onnan jöttek Budapestre kirándulni, második osztályosok. Lelkesek, alig lehet szóra bírni némelyiküket, úgy lefoglalja őket az emlékhely. Most vannak itt először, és kérdésemre elmondták, hogy bár még keveset tanultak a magyar történelemből, de nagyon jó nekik itt lenni!
– Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után ma a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán. Nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet – emelte ki 2020. augusztus 20-án, az emlékhely átadásának ünnepségén Orbán Viktor miniszterelnök. Az Alkotmány utca torkolatában készült el az Összetartozás emlékhelye, amit az eredeti tervek szerint a trianoni békediktátum századik évfordulóján, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.
Az emlékmű megálmodói egy száz méter hosszú, négy méter széles sétányt készítettek el: a sétány két oldalsó falán a történelmi Magyar Királyság (az 1913-as népszámlálás szerinti) 12 485 városának és községének nevét vésték gránittéglákra. A sétány a Honvéd utca kereszteződésénél eléri az ötméteres mélységet, ahol, az emlékhely belsejében, egy körüljárható, hét részből álló, meghasadt gránittömb áll, közepén égő örök lánggal, amely a szegmensek közötti réseken keresztül látható. Az Összetartozás emlékművet Wachsler Tamás építészmérnök és csapata úgy álmodta meg, hogy a talajszint alatti kialakítás az Országházra való rálátás zavartalanságát biztosítsa, de a sétány „zsákutcás” kialakítása tudatosan utaljon a temetés–feltámadás gondolatra. Kiemelték, hogy a településnevek ezreivel való szembesülés az erre érzékeny közönség számára átélhetővé teszi Magyarország egykor volt nagyságát. Hozzáteszik, hogy az örök lángot körülölelő gránittömb hasadékai is szimbolikus üzenetet hordoznak, a hét szegmens bevallottan a szomszédos államokat – utódállamokat –, a középső, a lángot hordozó tömb pedig a megmaradt Magyarországot szimbolizálja.
A miniszterelnöknek a megnyitó ünnepségen elmondott szavai most is jól érzékeltetik az emlékhely üzenetét:
– Azt kell szétkürtölnünk, hogy Magyarország nemcsak túlélt, nemcsak megmaradt, de zászlóit ismét magasba emelve, önbecsülését visszanyerve, nagy idők kapujában és győzelemre áll. Magyarország biztos otthon, mely visszavár mindenkit, aki része akar lenni a nagy korszakainkat megidéző országépítésnek. Miként a természetnek és a csillagok járásának, úgy a megmaradásnak és a túlélésnek is törvényei vannak. S miután megértettük, fel kell véssük őket Magyarország tartóoszlopaira oly élesen, hogy többé egyetlen nemzedék se tudja levenni róla a szemét. Ez a XXI. századi Magyarország nemzeti politikájának könnyekkel és vérrel kiizzadt hét törvénye.
Borítókép: Nemzeti összetartozás napja (Fotó: Mirkó István /Magyar Nemzet)
