Nem csak ízléstelen, jogsértő is karhatalmistáról sétányt elnevezni

„Karhatalmista voltam, na és?” – Horn Gyula máig jellegzetes mondata a fülünkbe cseng, amikor még miniszterelnöksége idején az 1956-os forradalom alatt vállalt szerepéről kérdezték. Ennek ellenére a főpolgármester szerint a Horn Gyula utcának többek között az lesz a fontos üzenete, hogy „a bevallott bűnöket meg lehet bocsátani”, ám az egykori miniszterelnök soha nem bánta meg a forradalom alatti tevékenységét.

20220610 Budapest XIII. kerület Gyermek tér 8/a Horn Gyula szobor Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Alkotmánysértő egykori karhatalmistáról elnevezni közterületet

– fejtette ki véleményét lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, miután kiderült: a Fővárosi Közgyűlés szerdán úgy döntött, Horn Gyuláról neveznének el egy XIII. kerületi sétányt. Az alkotmányjogász szerint a döntés egyértelműen bizonyítja, hogy a baloldal nem határolódik el a kommunista rendszer által ’56-ban elkövetett bűnöktől. A Magyar Patrióták Közösségének elnöke a témával kapcsolatban kijelentette: közérdekű bejelentést tesznek a kormányhivatalnál, és kezdeményezik, hogy 

lépjen fel a jogsértéssel szemben, ha a közterület elnevezése hatályossá válik. 

Kérdésünkre a kormányhivatal úgy fogalmazott: minden önkormányzati döntés törvényességét vizsgálja a magyar önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint. 

– Törvényellenesnek és a jó ízléssel összeegyeztethetetlennek tartjuk, hogy Horn Gyuláról közterületet vagy közintézményt nevezzenek el Budapesten, és készek vagyunk ennek érvényt is szerezni

– jelentette ki Baczkó Norbert, a Fidelitas alelnöke a Karc FM műsorában. Mint fogalmazott, nem engedhetjük, hogy 2022-ben, három évtizeddel a rendszerváltás után olyan ember nevét viselje egy fővárosi közterület, aki karhatalmi fegyveres testület tagjaként, nemzettársaival szemben egy diktatúra oldalára állt. Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője lapunknak adott interjújában kifejtette: megosztó személyiség nevét nem szabad, hogy viselje közterületet. Mint mondta, 

olyan emberről kellene elnevezni egy ilyen teret, aki a társadalomban, akár vallási, akár párthovatartozás, akár a történelmi tetteinek megítélése tekintetében nem megosztó személyiség, és élete példát tud adni mindannyiunknak. 

A legutóbbi közgyűlésben a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője azt javasolta, ne nevezzenek el sétányt Hornról. 

Érdekes megnyilvánulása volt az elnevezésről szóló vitában Karácsony Gergelynek. A főpolgármester szerint a Horn Gyula sétánynak többek között az lesz a fontos üzenete, hogy „a bevallott bűnöket meg lehet bocsátani”. Ezzel szemben az egykori miniszterelnök nem tartotta bűnnek az 1956-os forradalomban vállalt szerepét.

Karhatalmista voltam, na és?

– jellemezte akkori tevékenységét a szocialista kormányfő. 

–Horn Gyula nem bánta meg bűneit – reagált Karácsony Gergelyre közgyűlésben elmondott szavaira Ungváry Krisztián történész, aki az RTL Híradónak kifejtette: rendkívül szerencsétlennek tartja, hogy egy pártpolitikus emlékét rá akarják erőltetni egy teljes közösségre.  Révész Sándor, a Hvg publicistája is megszólalt a témában. Felidézte az egykori miniszterelnök szavait, aki még az MSZMP KB ülésén 1989. február 10-én úgy fogalmazott:  „Nem is szabad megengednünk azt, hogy 1956 kapcsán valamiféle lelkiismereti válság keletkezzen mindazoknál, azokban, akik akkor fegyvert fogtak, mert akik fegyvert fogtak novemberben, és novemberben felléptek, azok az ellenforradalommal szemben léptek fel.” A publicista szerint Horn Gyula tartotta is magát elmondott szavaihoz. Révész Sándor úgy vélte: a bevallott bűn az, amelyet nem csupán tényként, hanem bűnként vallanak meg. „Amit megbánnak, amiért bocsánatot kérnek. Kéretlen megbocsátás nem létezik, az csak a kéretlen megbocsátót alázza meg. Megbocsátani annak lehet, aki kéri. Aki nem kéri, annak nem lehet, és annak a bocsánat nem is kell“– tette hozzá a publicista.

(Borítókép forrása: Mirkó István)