Világviszonylatban tízszeresére nőtt az elmúlt negyven évben az elhízott gyermekek száma. A The Lancet tudományos folyóirat 2017-ben megjelent közleménye szerint amíg 1975-ben 11 millió, 2016-ban már 124 millió túlsúlyos kiskorút regisztráltak. Eszerint Magyarországon a 6-8 éves gyermekek több mint húsz százaléka – a fiúk 20,5 százaléka, a lányok 21,9 százaléka – túlsúlyos vagy elhízott.
A WHO szerint is rosszul állunk, a 2019-es adatok alapján hazánkban minden negyedik magyar hétéves gyermek túlsúlyos vagy elhízott. A 2020-ban kirobbant Covid–19-járvány miatti karantén pedig csak tovább súlyosbította a helyzetet.
– A két-három éveseknek még „csak” a 6,5 százaléka küzd testsúlyproblémával, ami a 4-6 éveseknél 19 százalék, azaz megháromszorozódik. Kisiskolás korban pedig már a gyermekek negyedét érinti a testtömegtöbblet, és ez az arány tartja is magát 18 éves korukig, azaz a felnőtté válásukig
– fogalmazott Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. A dietetikus hozzátette: bár vannak olyan genetikai, endokrinológiai elváltozások, amelyek elhízáshoz vezetnek, a kiváltó okok alapján ezek az esetek a túlsúlyosok körülbelül öt százalékát teszik ki. – A fennmaradó 95 százalékban a nem megfelelő táplálkozás – gondolhatunk itt a túlzott energiabevitelre, a rosszul megválasztott adagnagyságokra, a rendszeres étellel jutalmazásra –, az inaktív életmód, a kulturális, lelki és környezeti hatások tehetők felelőssé, de az is ismert tény, hogy az elhízás előfordulása összefügg többek közt a család szociális és gazdasági helyzetével – mutatott rá a szövetség elnöke.
Nehézségek kísérik végig az életüket
A gyerekek egy jelentős részének szó szerint nehéz az élete: a pluszkilók aláássák a fizikai, szociális és pszichológiai jóllétüket. Amellett, hogy a kortársaik bántalmazásának célpontjai, rosszabbul teljesítenek az iskolában és többet is hiányoznak, mint normál súlyú társaik. – A korai túlsúly sokakat felnőttkorukban is kísért, az elhízott serdülők 80 százaléka túlsúlyos felnőtt lesz, ráadásul számos krónikus megbetegedés kockázatát növeli. Gyakoribb a cukorbetegség, az asztma, a magas vérnyomás, az ortopédiai problémák, a szorongás és a depresszió. Emellett a túlsúly és az elhízás kezelése és a következményesen megjelenő betegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszernek – sorolta a dietetikus. Ambrus Éva hosszú évek óta igyekszik segíteni a kisgyermekes anyákat az első években, mint mondja, nagyon sok múlik ezen az időszakon. A szociálpedagógus, élelmezésvezető és szülő-csecsemő konzulens hallgató úgy látja, hiába folyik a csapból is, hogyan tápláljuk a gyermekeinket, ez a törekvés már kezdetben elbukik.
– Elméletben a szülők szeretnének egészséges termékeket vásárolni, a gyakorlatban viszont elenyésző azoknak a száma, akik valóban ezeket veszik le a boltok polcairól. A gyártóknak és a forgalmazóknak pedig nem éri meg kiszolgálni ezt a kis csoportot, ezért nehéz még napjainkban is itthon valóban egészséges készételeket vásárolni – fogalmazott.
Tapasztalata szerint amíg az édesanya otthon van a gyermekével, jobban ügyel arra, mi kerül az asztalra, ám amikor visszamegy dolgozni, idő híján sokszor a feldolgozott élelmiszerekhez nyúl. – Ma már nem lehet elvárni senkitől, hogy ne éljen ezekkel a lehetőségekkel, ugyanakkor nem mindegy, mit választunk: nyugodtan használjunk halkonzerveket, bab-, lencsekonzerveket, alternatív gabonákból és hüvelyesekből készült tésztákat, a zacskós ételeket azonban, ha azok összetétele nem megfelelő, lehetőleg kerüljük! A boltok polcain ráadásul – még a babáknak szánt termékek között is – sok olyan termékkel találkozunk, amely csak látszólag egészséges. Sok tejital összetételében van például nagy mennyiségű cukor, az úgynevezett babadesszertek többsége pedig egyáltalán való egy babának – hívta fel a figyelmet.
A szakember arról is beszélt, hogy nemcsak gyermekeink táplálkozása borult fel, hanem a megfelelő mennyiségű mozgás is kiveszett a mindennapi rutinból.
– Sok család lakótelepen lakik, de az agglomerációban sem könnyű megfelelő életteret biztosítani az önfeledt szaladgáláshoz, a kertes házakhoz ugyanis sok esetben csak egy picike udvar tartozik. A forgalmas utcák pedig nem alkalmasak arra, hogy a kicsik biztonságban biciklizzenek, futkározzanak – mondta.