Vizsgálatok igazolják: kiváló minőségű a budapesti ivóvíz

Országos szinten és a főváros vonatkozásában is kedvező az ivóvíz minőségét láttató helyzetkép – tájékoztatta lapunkat Vargha Márta. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés szakértője kiemelte: a pozitív eredmények garantálását olyan preventív jellegű technikák is segítik, mint az úgynevezett ivóvíz-biztonsági tervezés, amelyet Magyarország 2009-ben, az elsők között vezetett be Európában.

Fotó: Shutterstock

Érkeznek az újabb víztisztító technikák

A hagyományos szennyvízkezelő technológiák a szerves mikroszennyezőket nem távolítják el teljes mértékben, de vannak tervek a nemzetközi gyakorlatban már sok helyütt alkalmazott, úgynevezett negyedleges szennyvíztisztítási technológiák magyarországi bevezetésére, amelyek már alkalmasak lehetnek erre – fűzte hozzá.

Vargha Márta szerint nemcsak a főváros vonatkozásában, hanem országos szinten is kedvező az ivóvíz minőségére vonatkozó helyzetkép. Ezek az adatok azonban nem voltak mindig ilyen megnyugtatóak, az arzén határérték feletti mennyisége az ivóvízben ugyanis korábban mintegy 350 magyar településen okozott problémát.

Az ivóvízminőség-javító program eredményeként kiépültek azok az ivóvíztisztító technológiák, amelyekkel ugyanakkor jelentősen sikerült visszaszorítani az arzénszennyezettséget, így ez a probléma mára már csak néhány települést érint.

Érdemes megjegyezni – folytatta –, hogy a szolgáltatott víz minősége az épületen belül is változhat.

Az ólomszennyezettség a legveszélyesebb

Az ivóvízhálózatból származó legfontosabb szennyező az ólom, ami elsősorban az 1945 előtt épült házakban még helyenként előforduló ólomcsövekből oldódhat ki az ivóvízbe. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2018–2020 között országos reprezentatív felmérést végzett az ivóvíz ólomszennyezettségéről. Tájékoztatása szerint ennek a kockázatnak elsősorban a régi városnegyedek, elsősorban Budapest és más nagyvárosok lakosai vannak kitéve.

Az NNK szakemberei által létrehozott kockázati térképen mindenki megkeresheti, hogy a lakóhelyén mekkora kockázata van annak, hogy az ivóvízben ólom fordul elő – idézte fel. Egyben hasznos tanácsokat találhatnak arról, hogy hogyan csökkenthető az ólomtartalom.

Az NNK vízhigiénés szakértője végül arra is kitért, hogy a jó minőségű ivóvíz biztosítására olyan, ma már preventív jellegű megoldásokat is alkalmaznak az ivóvíz-szolgáltatók, mint az úgynevezett ivóvíz-biztonsági tervezés, amelyet Magyarország 2009-ben az elsők között vezetett be Európában. Ez a módszer egy kockázatalapú megközelítést alkalmaz, amelynek során a vízbázistól egészen a csapig megvizsgáljuk, hogy hol és milyen szennyeződések kerülhetnek az ivóvízbe, illetve lépéseket teszünk, hogy azok ne juthassanak el a lakosságig – magyarázta a szakértő. Hozzátette, mivel a módszert illetően az NNK munkatársai már kellő tapasztalattal rendelkeznek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízott technikai szakértőjeként Közép-Ázsiában, a kaukázusi országokban és Délkelet-Európa-szerte is tartottak továbbképzéseket.

Borítókép: A víztisztaság megőrzésére ma már preventív jellegű, modern megoldásokat alkalmaznak (Forrás: 123rf)