A budapesti ivóvíz minden tekintetben kiváló minőségű, teljes mértékben megfelel a jogszabályi követelményeknek, és az egészségre nézve is teljesen biztonságos – hangsúlyozta a főváros ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű ivóvíz-ellátórendszerek vizsgálatának eredményeit ismertetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés szakértője. Vargha Márta tájékoztatása szerint az Ökológiai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Fővárosi Vízművek közreműködésével zajló Tiszta ivóvíz program célja, hogy a jó minőségű ivóvíz hosszú távon, változó körülmények között is biztosítható legyen.
Nagyon kedvezők az eddigi eredmények
A program keretében egy éven át folyt a vizsgálat, amely olyan új, az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők – gyógyszermaradványok, növényvédőszer-maradványok, antibiotikum-rezisztens mikroorganizmusok – feltárását célozta, amelyre a rutinszerű ivóvízvizsgálatok nem terjednek ki. Mindemellett sor került azoknak a mikrobiális közösségeknek a vizsgálatára is, amelyek a víztisztítási folyamatokban vesznek részt vagy a vízhálózatokban telepednek meg. A vizsgálat során kéthetente a Dunából mint vízbázisból, a parti szűrésű kutakból, valamint a különböző technológiai és fogyasztói pontokról vettek mintát, amelyekből különböző szempontok alapján 45-50 ezer mérést végeztek el. Bár még számos vizsgálat kiértékelése folyamatban van, a szakértő szerint a mikroszennyezők vonatkozásában nagyon kedvezők az eddigi eredmények.
A Duna nagy vízhozama miatt bekövetkező hígulásnak köszönhetően ugyanis a mikroszennyeződések nagyon alacsony, mindössze néhány nanogrammos koncentrációban vannak jelen a nyers vizekben. Ez a mennyiség tehát meg sem közelíti azt a mértéket, ami az emberi egészségre kockázatot jelentene – hangsúlyozta Vargha Márta.
Azt, hogy miképpen lehet megakadályozni, hogy a különböző szennyeződések a vizeinkbe kerüljenek, az NNK vízhigiénés szakértője kiemelte: a szennyező anyagok túlnyomó többsége a szennyvizek közvetítésével éri el a felszíni vizeket, így ez a folyamat elsősorban a szennyvizek tisztítása által előzhető meg.
Érkeznek az újabb víztisztító technikák
A hagyományos szennyvízkezelő technológiák a szerves mikroszennyezőket nem távolítják el teljes mértékben, de vannak tervek a nemzetközi gyakorlatban már sok helyütt alkalmazott, úgynevezett negyedleges szennyvíztisztítási technológiák magyarországi bevezetésére, amelyek már alkalmasak lehetnek erre – fűzte hozzá.
Vargha Márta szerint nemcsak a főváros vonatkozásában, hanem országos szinten is kedvező az ivóvíz minőségére vonatkozó helyzetkép. Ezek az adatok azonban nem voltak mindig ilyen megnyugtatóak, az arzén határérték feletti mennyisége az ivóvízben ugyanis korábban mintegy 350 magyar településen okozott problémát.
Az ivóvízminőség-javító program eredményeként kiépültek azok az ivóvíztisztító technológiák, amelyekkel ugyanakkor jelentősen sikerült visszaszorítani az arzénszennyezettséget, így ez a probléma mára már csak néhány települést érint.
Érdemes megjegyezni – folytatta –, hogy a szolgáltatott víz minősége az épületen belül is változhat.
