Az elfogadást gyakran hangoztató baloldal számára nem jelent gondot az antiszemitizmus; az utóbbi években sorra borzolták a kedélyeket a baloldali politikusok ilyen botrányai. Ezek közül kiemelkedett Márki-Zay Péternek, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltjének egy januári kijelentése, amikor az őt ért antiszemita vádakra magyarázatként újabb zsidózásba kezdett.
„A Fideszben egyébként van néhány zsidó is, bár elég kevés. Egyet tudok konkrétan, én őt nagyon nagyra becsülöm” – fogalmazott akkor Márki-Zay. Mindezt arra reagálva mondta, hogy a Mandinerbe is publikáló szerző, Veszprémy László Bernát egy, a The Times of Israel hasábjain megjelent írásában többek között felsorolta, hány antiszemita politikussal fotózkodott és dolgozott már együtt Márki-Zay Péter. Más baloldali politikusok is tettek vihart kavaró, antiszemita kijelentéseket.
Az egyik legemlékezetesebb Bíró László esete volt, aki az összbaloldal jelöltjeként indult – és veszített – 2020-ban a szerencsi időközi országgyűlési választáson.
A kampány során derült ki, hogy Bíró korábban a zsidó embereket tetűcsúszdásoknak, Budapestet pedig Judapestnek nevezte a közösségi médiában.
A korábbi tapolcai jobbikos képviselő, az idei választáson Navracsics Tibortól vereséget szenvedő Rig Lajos „a zsidók biológiai fegyvereként” emlegette a cigány embereket.
Bíró és Rig mellett más jobbikos politikus botránya is bizonyította, hogy a párt nem hagyta maga mögött szélsőséges múltját. Farkas Péter Barnabásról, Ózd korábbi jobbikos alpolgármesteréről megjelent egy felvétel, amin
egy lengyelországi holokausztmúzeumban kart lendít.
Az első kép után azzal védekezett, hogy csak társainak integetett, míg a második, nyilvánosságra került és teljesen egyértelmű fotó után pedig arra hivatkozott, hogy részeg volt, nem is emlékszik arra, ami történt.
