A javaslatok célja, hogy a vonatkozó alaptörvény-módosítás tartalmi elemeit kibontva minden jogi akadály elháruljon a választások egyazon napon történő lebonyolítása elől, melynek köszönhetően átlátható és teljes körű szabályozás jön létre – emeli ki az Alapjogokért Központ.
Hangsúlyozzák: a javaslat racionális változtatást irányoz elő, hiszen 2024-ben nem kell két külön választást lebonyolítani, és az állam így tízmilliárd forintot spórolhatna. A kellő felkészülési idő pedig a pártok és a választási szervek esetében is rendelkezésre áll – teszik hozzá.
Európában is bevett gyakorlat két, ugyanazon évben esedékes választás időpontját összhangba hozni – emlékeztetnek, kifejtve, hogy Németországban több tartományban is egy napon tartják a tartományi és az európai parlamenti választásokat, ennek érdekében módosították is a választási törvényt, hogy a dátumokat egyeztessék. Baden-Württemberg választási törvénye pedig külön kiemeli, hogy lehetséges az európai parlamenti választással azonos napon tartani a tartományi választást – hívják fel a figyelmet, hozzátéve: Luxemburgban 1979-től 2009-ig egy napon tartották a parlamenti képviselők választását és az európai parlamenti választást, sőt a 2009-es európai parlamenti választásokat Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Lettországban, Máltán, Írországban és Dániában is egy napon tartották más szavazásokkal.
Az Alapjogokért Központ felhívja a figyelmet: ez a megoldás az európai szokásjog részét képezi, a választások egy napon történő megtartásához a választási eljárásról szóló törvényben mégis módosítani kell azon rendelkezéseket, amelyek az önkormányzati és az európai parlamenti választások viszonyában ellentmondásos értelmezésre vezethetnek. Ezért változik például azon időszak, amikor nem lehet időközi választásokat tartani az önkormányzatokban, hiszen az októberi helyett a korábbi, tavaszi időpont miatt a hatályos, áprilistól októberig tartó időszak nem alkalmas – fejtik ki, rámutatva: a tilalmi időszak az új szabályok szerint a választás évét megelőző decemberétől a választás napjáig tart. Hasonlóképp változnak a választási bizottságok tagjainak megválasztására, valamint a képviselő-testületek létszámának megállapítására és a választókerületi határok kialakítására vonatkozó határidők is – írják, részletezve, hogy a törvény egységesíti az adatszolgáltatás során a jelölőszervezetek által megszerzett adatok felhasználását is, amely csökkenti a bürokratikus terheket és lehetővé teszi a közös eljárásban is a választópolgárokkal való kapcsolattartást.
Újdonság, hogy a Nemzeti Választási Bizottság jogkört kap a hozzá áttett, de a törvény szerint nem hatáskörébe tartozó ügyek további áttételére, ami hozzájárulhat a jogorvoslathoz való jog hatékonyabb érvényesüléséhez – hangsúlyozzák.
Az Alapjogokért Központ kijelenti: a törvény eddigi, az európai parlamenti választásokra vonatkozó fejezete az önkormányzati választásokkal közös eljárást szabályozó fejezetté alakul, így az eljárás részletszabályait tekintve is biztosított lesz a két választás azonos napon történő megtartása. Írnak arról is, hogy az átjelentkezés kapcsán ez azt jelenti, aki mindkét választás esetén teljesíti a feltételeket, az mindkét választáson az átjelentkezéskor megjelölt helyszínen adhatja le szavazatát.Kiemelik: jogorvoslatok során pedig egységes lesz a választási szervek hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályrendszer, így a helyi és a területi választási bizottságok járhatnak el elsőfokon mindkét választás kapcsán, illetve kivételesen adott lesz az NVB hatásköre is.
A módosítások összességében megfelelő keretet biztosítanak a két választás együttes lebonyolításához, így 2024-től kezdődően Magyarországon – több európai példát követve – a helyhatósági és európai parlamenti választások ugyanazon napon történő megtartása elől minden akadály elhárul – zárul a bejegyzés.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Huszár Márk)
