A demográfiai fordulat küszöbén álltunk

A Covid előtt már látszódtak a remélt demográfiai fordulatra utaló jelek Magyarországon, a szomszédunkban zajló háború viszont tovább növelte a járványhelyzet bizonytalanságát – olvasható egy tanulmányban. Eszerint a kormány fenntartja a kiterjedt hazai családtámogatási rendszert, és tervezett intézkedéseivel most a gyermekvállalás további kitolódását igyekszik elkerülni.

A pandémia előtt a demográfiai fordulatra utaló jeleket lehetett tapasztalni a magyar társadalmon belül, ugyanakkor a vírushelyzet okozta sokk jelentős mértékben megakaszthatta az induló folyamatokat – állapítja meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a friss tanulmányában. A Flór Nándor László jegyezte elemzés szerint

a járvány a gazdasági válságoktól eltérő módon a gazdasági problémák mellett komoly társadalmi károkat is okozott, aminek hosszú távon sokkal komolyabb következményei is lehetnek a demográfiai folyamatok alakulására,

nemcsak a halálozások, hanem a születések terén is.

Ugyanakkor, mint arra a tanulmány rámutat, 2020-ban a születések száma növekedett Magyarországon, és a nyugati országokkal szemben hazánkban a párok gyermekvállalási kedvét érdemben nem befolyásolta a járványhelyzet. Legújabban viszont az orosz–ukrán háború továbbgyűrűző gazdasági és társadalmi hatása, valamint a fokozódó inflációs környezet alapjaiban formálhatja át a demográfiai folyamatokat, hiszen komoly bizonytalanságot teremt.

A házasságkötés ereje

A tanulmány bemutatja, hogy a magyar népesség az 1980-as évek eleje óta a természetes fogyás jelenségét mutatja. A kedvezőtlen magyarországi demográfiai trendeket csak rontotta a 2008-as gazdasági világválság, amely a következő években a születési számokra is rányomta a bélyegét.

2010 után azonban komplex családtámogatási rendszert hoztak létre, amelynek hatására a járványt megelőzően a demográfiai fordulatra utaló jelek kezdtek látszani.

Alig egy évtized leforgása alatt a termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-as mélypontról 2021-re 1,59-re emelkedett, amely a 2002. évi 1,3-es értékhez viszonyítva is jelentős előrelépés. Ugyanakkor ez az érték is messze elmarad a 2,1-es reprodukciós értéktől, amely legalább Magyarország lélekszámának stagnálását biztosítaná.

Több hasonló témájú elemzéshez hasonlóan az Oeconomus is rámutat, hogy

a házasság szerepe kiemelten fontos a gyermekvállalás szempontjából – a házasságban élő pároknak átlagosan több gyermeke születik azokhoz képest, akik más családmodellben élnek.

A KSH adataiból kiolvasható, hogy a házaspárok átlagosan két gyermeket vállalnak életük során, éppen megközelítve a korábban említett reprodukciós szintet. A nem házasságban élőknél ugyanezen érték csak 1,6-1,7 között alakul.

Az elemzés ebből kiindulva hangsúlyozza, hogy

a remélt demográfiai fordulat elérését kifejezetten támogatja a házasságkötések számának emelkedése.

2022 első hét hónapjában csaknem 37 700 pár kötötte össze az életét, ami ugyan kilenc százalékkal elmarad az előző év azonos időszakához viszonyítva, ám mintegy 17 százalékkal meghaladja a 2019-es értéket.

Kiemelt családtámogatások

Fontos az is, hogy a koronavírus-járványtól függetlenül a magyarok csaknem hetven százaléka kitartott gyermekvállalási tervei mellett. Mindezek alapján arra lehetett számítani, hogy 2021-ben sem jelentősebb mértékű visszaesést, sem növekedést nem fog okozni a koronavírus a születésszámban. Végül tavaly összesen több mint 93 ezer újszülött látta meg a napvilágot, majdnem egy százalékkal több, mint a megelőző évben. 2022 első hét hónapjában viszont csak 50 115 élveszületés történt hazánkban, 4,5 százalékkal kevesebb, mint 2021 és 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában.

A jelenlegi szinthez viszonyítva évente 15–20 ezerrel több újszülöttel lenne megállítható a népességfogyás.

A Magyar Nemzeti Bank 2022 májusában közzétett, 144 pontos javaslatcsomagjában fogalmazta meg ama intézkedéseket, amelyekkel szerintük meg lehetne állítani Magyarországon a népesség természetes fogyását. Az MNB ebben többek között kiemelte, hogy az egyik legsikeresebb családtámogatási elemet, a babaváró támogatást az eredeti, 2022. végi igénylési határidőhöz képest ki kellene tolni – ez időközben megtörtént, a babaváró támogatást jövőre is igényelhetik a házaspárok. A jegybank egyúttal összesítette, hogy három gyermek esetén bőkezű, akár 54 millió forintot kitevő összegű állami pénzügyi támogatást kaphatnak a családok – ugyanakkor a gyermekvállalás átlagos kiadása a gyermekek felnevelése során eléri a 86 millió forintos összeget.

Kései gyermekvállalás

„A családpolitika kitüntetett szerepét jól mutatja, hogy a finanszírozásra fordított összeg évről évre folyamatosan emelkedett az elmúlt évtized során” – hangsúlyozza az Oeconomus-tanulmány, kiemelve, hogy

az idén nyáron elfogadott 2023-as költségvetésben a családtámogatásokra összesen 3230 milliárd forintot szántak, ami több mint 16 százalékos növekedés 2022-vel összevetve.

A 25 év alatti fiataloknak szóló, a személyi jövedelemadó alóli mentességgel Orbán Viktor parlamenti felszólalása szerint jövőre már várhatóan harmincéves korukig élhetnek azok a nők, akik gyermeket vállalnak. Az elemzés szerint az intézkedés mögött vélhetően az a felismerés húzódik meg, hogy a gyermekvállalás egyik központi kérdése a szülőképes korú nők száma. Hazánkban 2033-ig mintegy négyszázezerrel csökken a szülőképes korú nők száma a jelenlegi 2,2 millióhoz képest.

Szintén mérlegeli a kormány a jelenleg a négy vagy ennél több gyermeket nevelő édesanyák számára életük végéig járó szja-mentesség kiterjesztését a háromgyermekes édesanyákra. A tanulmány szerint mindezen intézkedések abba az irányba mutatnak, hogy a demográfiai trendek megfordítása érdekében az egyik legfontosabb tényezőn, a gyermekvállalás életkori kitolódásának javításán keresztül változtatnának a népességszám alakulásán.

Borítókép: Illusztráció. (Fotó: Havran Zoltán)