Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
Többórás autóút után különös titkokat ismerhettünk meg Szabadka belvárosában, amikor betértünk ebédelni a Szarajevó étterembe, egy jó balkáni csevapra. A szomszédos asztalnál három férfi ebédelt. Egyikükön márkás aranyóra, arany karperec és nyaklánc tündökölt. Közben több, bőröndöt húzó fiatal közel-keleti férfi érkezett meg a helyszínre. Néha egy-egy pillantást vetettek az éppen ebédelő férfira, aki feléjük bólintott.
Társainak szerb nyelven újságolta el, hogy a migránsok azt szeretnék, ha átvinné őket Bécsbe, de ő nem kockáztat.
Megmondta nekik, legfeljebb Budapestig megy. Ha erősködnek, kiteszi őket a magyar főváros valamelyik kevésbé népszerű részén, s azt mondja majd, Bécsben vannak. A beszélgetésből az is kiderül, az embercsempész a zöldhatárra szállítja a migránsokat, akik egyedül próbálnak meg átjutni a túloldalra, ahonnan továbbfuvarozza őket.
Több ezer eurót elkérnek egy ilyen útért a migránsoktól. Vannak olyan embercsempészek is, akik megengedik, hogy néhány napig náluk aludjanak a bevándorlók. Megfürdenek, alszanak egyet, aztán indulás. Ha a migránsoknak nem sikerül átjutniuk, az előleget teszik zsebre. Az összeg fennmaradó felét ugyanis csak a végső célnál adják át az embercsempészeknek
– meséli egy közeli üzletben dolgozó hölgy. Azt mondja, a lövöldözés ellenére a belvárosban nem félnek a bevándorlóktól, azok többnyire békések, nem tartózkodnak sokáig a településen. Bár volt egy időszak – folytatja –, amikor kicsit izgultak, hiszen a migránsok kiraboltak, megkötöztek egy helyi gyógyszertárost. A hölgy információi szerint az afgánok ötezer eurót fizettek AK–47-es gépkarabélyokért, a vásárlásban a helyi embercsempészek segíthették őket.
Lehetetlen úgy áthaladni Horgoson, hogy ne találkozzunk korzózó bevándorlókkal. A település központjától mindössze néhány kilométerre található a Horgos–Röszke kettes számú határátkelőhely. A migránsok itt is tábort vertek. Több tucat sátrat látunk az út jobb oldalán fekvő tisztáson, pár száz méterre az átkelőhelytől.
Az út baloldalán elhagyatott „Duty Free” feliratú üzlethelyiségek vannak, ahová szintén beköltöztek a migránsok. Egy belgrádi rendszámú taxi parkol le a közelben. Kiszállnak belőle a bevándorlók, a fuvaros megfordul, s dél felé veszi az irányt. Martonoson csupán néhány migránst látunk a központi parkban. A Tisza felé haladunk, hiszen a migránsok gyakran a folyón keresztül próbálnak átjutni Magyarországra. Egy hölgy az unokáit felügyeli a földúton, ahová megérkezünk. Azt mondja, rengeteg migráns van a településen. A tűző napsütésben lakatlan házakban, nyaralókban húzzák meg magukat, sokszor az ártéri erdőkben is elrejtőznek. A szabadkai lövöldözésről Marika néni is értesült.
Mint mondja, ők is rendszeresen hallják géppisztoly-sorozatok hangját a Tisza felől.
Nem tudják, ki lő kire, de meg vannak győződve róla: migránsok teszik. Marika néni állítását később több helyi lakos is megerősíti.
Sétáló bevándorlók tömegei, a fák árnyékában megbújt migránsok, leégett házak, betört ablaküvegek, szemétkupacok. Ez a látvány fogad bennünket az egykoron szebb éveket is megélt Magyarmajdány és Rábé területén. Ezek a falvak a fizikai határzár megépülése után – földrajzi elhelyezkedésük miatt – a bevándorlók számára kiemelt jelentőségű stratégiai célponttá váltak. A két szomszédos – mintegy száz-száz, többségében magyar lakos otthonául szolgáló – Árpád-kori település Szerbiában, az Észak-bánsági körzet csúcsánál, a szerb–román–magyar hármas határnál fekszik.
Itt ér véget Magyarország 178 kilométer hosszú déli határkerítése, s kezdődik a bevándorlók által könnyebb célpontnak vélt, fizikai határzártól mentes román határszakasz.
Utoljára decemberben jártunk a településen, amely azóta lényegesen több bevándorló ideiglenes otthonává vált. A két falu között elhagyott raktár fekszik. Az épületben, illetve annak telkén közel-keleti férfiak sátoroznak.
Az út menti fák árnyékában bújnak meg a meleg elől. Magyarmajdányon mindössze egy vegyeskereskedés van, ahová a Tito marsall utcán keresztül vezet az út. A migránsok jelenléte gyakorlatilag folyamatos itt is.
Az utcában a felvásárolt áruval sétálnak, a bolt előtt állandó tömeg van. Decemberben Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője figyelmeztetett bennünket, hogy a szerbiai taxisok meglátták az üzleti lehetőséget a migránsok szállításában. Ezért van az, hogy hiába viszik el a bevándorlókat a határtól a szerb hatóságok, a fuvarosok rendszeresen visszaautóztatják őket a határra. Sziszifuszi küzdelem, furcsa párbaj ez a rendőrök és a csempészek között.
Borítókép: Migránsok sétálnak Rábé és Magyarmajdány között (Fotó: Mirkó István)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Pártunk és kormányunk, amit ma Magyar Péternek hívnak, egyáltalán nem érti és nem érzi a probléma súlyosságát. Kizárólag Facebook-bejegyzéseinek kommentelőire figyel, nekik akar megfelelni minden téren.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
