Lövöldözés hangjaira ébredtek szombaton a szabadkai Makkhetes lakói. Mint később kiderült, a közeli erdőben migránsok estek egymásnak: afgánok egy csoportja betört egy másik banda táborába, majd automata fegyverekkel tüzet nyitottak az ott lévőkre. A helyi lakosok azóta félelemben élnek, sötétedés után már ki sem mernek menni a házból. Lapunk munkatársai Szabadka belvárosában is jártak, ahol embercsempészek szóváltásának lehettek tanúi. Jártunk Martonoson, Horgoson, Magyarmajdányon és Rábén is, ahol megtudtuk: nem csak Szabadkán nyithattak tüzet a bevándorlók. Arra is fény derült, honnan szerezhették be a migránsok a fegyvereiket.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Makkhetes-erdő Szabadka, Kelebia, Palics és Magyarország fizikai határzárának négyes ölelésében fekszik. A liget évek óta fontos stratégiai pont az illegális bevándorlóknak, hiszen vannak olyan részei, amelyek közvetlenül a magyar kerítés mellett helyezkednek el. A migránsok az erdő sűrűjében alkalmi táborokat vernek. Itt várják ki a legmegfelelőbb pillanatot, hogy a közeli kerítésen átjutva elinduljanak nyugat felé.
Fotó: Google térkép (képernyőfotó)
A helyi lakosoktól megtudtuk, ezeket a „telephelyeket’ gyakran hetekig fenntartják, eközben a táborlakók a szemetet és a feleslegessé váló holmikat szétdobálják az erdőben. A környékbeliek elmondják azt is, az elmúlt évek során kénytelenek voltak hozzászokni a migránsok jelenlétéhez. Eddig többnyire csak gyümölcsöt loptak a fáikról. Az elhagyott házakba betörtek ugyan, de a lakott épületeket békén hagyták. A hétvégi események azonban mindent megváltoztattak.
A migránsok több helyütt beköltöztek az erdőkbe a szerb oldalon (Fotó: Mirkó István)
Szombat hajnalban fegyverropogásra lettek figyelmesek, s értesítették a szabadkai rendőrséget, amely nagy erőkkel a helyszínre vonult
– meséli egyikük. Mint később kiderült, az erdőben migránsok estek egymásnak: afgánok egy csoportja betört egy másik banda táborába, majd automata fegyverekkel tüzet nyitottak az ott lévőkre. Szerb sajtóértesülések szerint a puskák mellett késekkel is támadtak. A hivatalos adatok szerint a lövöldözés során egy húszas éveiben lévő férfi elhunyt és számos bevándorló került életveszélyes állapotba.
A legsúlyosabb sérült egy 16 éves, iráni származású lány volt. Medencetájon találták el, a belső szervei is károsodtak.
Az orvosok megműtötték, az állapota azonban továbbra is válságos. A helybéliek azóta félelemben élnek. Sötétedés után már ki sem mennek a házból. Négy nappal az eset után mi is végigjártuk az erdő melletti dőlőutat. Bevándorlóval ugyan nem találkoztunk, de a nyomaikat megtaláltuk, szemétkupacokkal teli az erdő. Feltételezhető, hogy a szerb belügyi szervek az incidenst követően feloszlatták a korábbi táborokat.
Többórás autóút után különös titkokat ismerhettünk meg Szabadka belvárosában, amikor betértünk ebédelni a Szarajevó étterembe, egy jó balkáni csevapra. A szomszédos asztalnál három férfi ebédelt. Egyikükön márkás aranyóra, arany karperec és nyaklánc tündökölt. Közben több, bőröndöt húzó fiatal közel-keleti férfi érkezett meg a helyszínre. Néha egy-egy pillantást vetettek az éppen ebédelő férfira, aki feléjük bólintott.
Társainak szerb nyelven újságolta el, hogy a migránsok azt szeretnék, ha átvinné őket Bécsbe, de ő nem kockáztat.
Megmondta nekik, legfeljebb Budapestig megy. Ha erősködnek, kiteszi őket a magyar főváros valamelyik kevésbé népszerű részén, s azt mondja majd, Bécsben vannak. A beszélgetésből az is kiderül, az embercsempész a zöldhatárra szállítja a migránsokat, akik egyedül próbálnak meg átjutni a túloldalra, ahonnan továbbfuvarozza őket.
Több ezer eurót elkérnek egy ilyen útért a migránsoktól. Vannak olyan embercsempészek is, akik megengedik, hogy néhány napig náluk aludjanak a bevándorlók. Megfürdenek, alszanak egyet, aztán indulás. Ha a migránsoknak nem sikerül átjutniuk, az előleget teszik zsebre. Az összeg fennmaradó felét ugyanis csak a végső célnál adják át az embercsempészeknek
– meséli egy közeli üzletben dolgozó hölgy. Azt mondja, a lövöldözés ellenére a belvárosban nem félnek a bevándorlóktól, azok többnyire békések, nem tartózkodnak sokáig a településen. Bár volt egy időszak – folytatja –, amikor kicsit izgultak, hiszen a migránsok kiraboltak, megkötöztek egy helyi gyógyszertárost. A hölgy információi szerint az afgánok ötezer eurót fizettek AK–47-es gépkarabélyokért, a vásárlásban a helyi embercsempészek segíthették őket.
Lövések a Tisza felől
Lehetetlen úgy áthaladni Horgoson, hogy ne találkozzunk korzózó bevándorlókkal. A település központjától mindössze néhány kilométerre található a Horgos–Röszke kettes számú határátkelőhely. A migránsok itt is tábort vertek. Több tucat sátrat látunk az út jobb oldalán fekvő tisztáson, pár száz méterre az átkelőhelytől.
Migránsok sétálnak horgoson (Fotó: Mirkó István)
Az út baloldalán elhagyatott „Duty Free” feliratú üzlethelyiségek vannak, ahová szintén beköltöztek a migránsok. Egy belgrádi rendszámú taxi parkol le a közelben. Kiszállnak belőle a bevándorlók, a fuvaros megfordul, s dél felé veszi az irányt. Martonoson csupán néhány migránst látunk a központi parkban. A Tisza felé haladunk, hiszen a migránsok gyakran a folyón keresztül próbálnak átjutni Magyarországra. Egy hölgy az unokáit felügyeli a földúton, ahová megérkezünk. Azt mondja, rengeteg migráns van a településen. A tűző napsütésben lakatlan házakban, nyaralókban húzzák meg magukat, sokszor az ártéri erdőkben is elrejtőznek. A szabadkai lövöldözésről Marika néni is értesült.
Mint mondja, ők is rendszeresen hallják géppisztoly-sorozatok hangját a Tisza felől.
Nem tudják, ki lő kire, de meg vannak győződve róla: migránsok teszik. Marika néni állítását később több helyi lakos is megerősíti.
Sziszifuszi küzdelem
Sétáló bevándorlók tömegei, a fák árnyékában megbújt migránsok, leégett házak, betört ablaküvegek, szemétkupacok. Ez a látvány fogad bennünket az egykoron szebb éveket is megélt Magyarmajdány és Rábé területén. Ezek a falvak a fizikai határzár megépülése után – földrajzi elhelyezkedésük miatt – a bevándorlók számára kiemelt jelentőségű stratégiai célponttá váltak. A két szomszédos – mintegy száz-száz, többségében magyar lakos otthonául szolgáló – Árpád-kori település Szerbiában, az Észak-bánsági körzet csúcsánál, a szerb–román–magyar hármas határnál fekszik.
Itt ér véget Magyarország 178 kilométer hosszú déli határkerítése, s kezdődik a bevándorlók által könnyebb célpontnak vélt, fizikai határzártól mentes román határszakasz.
Utoljára decemberben jártunk a településen, amely azóta lényegesen több bevándorló ideiglenes otthonává vált. A két falu között elhagyott raktár fekszik. Az épületben, illetve annak telkén közel-keleti férfiak sátoroznak.
A raktárnál sátraznak (Fotó: Mirkó István)
Az út menti fák árnyékában bújnak meg a meleg elől. Magyarmajdányon mindössze egy vegyeskereskedés van, ahová a Tito marsall utcán keresztül vezet az út. A migránsok jelenléte gyakorlatilag folyamatos itt is.
A bolt előtt állandó tömeg van (Fotó: Mirkó István)
Az utcában a felvásárolt áruval sétálnak, a bolt előtt állandó tömeg van. Decemberben Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője figyelmeztetett bennünket, hogy a szerbiai taxisok meglátták az üzleti lehetőséget a migránsok szállításában. Ezért van az, hogy hiába viszik el a bevándorlókat a határtól a szerb hatóságok, a fuvarosok rendszeresen visszaautóztatják őket a határra. Sziszifuszi küzdelem, furcsa párbaj ez a rendőrök és a csempészek között.
Borítókép: Migránsok sétálnak Rábé és Magyarmajdány között (Fotó: Mirkó István)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
