A Mandineren közölt írásában reagált a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd arra, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn mondott beszédének egy részlete – amelyben kifejti, hogy az internacionalista baloldalnak van egy csele, mégpedig az, hogy az az állításuk, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek és mi, magyarok nem akarunk kevert fajúvá válni – több baloldali politikusból is heves reakciókat váltott ki.
Mint írja Demeter Szilárd:
Habzó szájjal náciznak a komcsik, egyelőre az a különbség köztük és az orosz agresszió Ukrajnát nácizó indoklása között, hogy a magyar baloldal még nem lövet. Akár lövethetne is, amint a főnácizó Gyurcsány 2006-ban bizonyította is. A szépelgők gyönyörű idézetekkel támasztják meg abbéli tételmondataikat, hogy csak egy emberi faj létezik, lettlégyen akármilyen a bőrszín, vallás, szexuális irányultság avagy netezési szokások. Nemes és támogatandó eszme, csak van benne egy kis logikai bibi.
Demeter Szilárd írásában kifejti, hogy szerinte Arisztotelész óta alapvetően a fogalmi megközelítés két logikai osztályon alapszik: ez a faj- és nemfogalom. Mint írja, a tudomány is ezt alkalmazza. Hozzáteszi: a nemfogalom az általánosabb, az azalatti fajfogalmakkal jelölt létezők csoportjait a „megkülönböztető jegyek” (differentia specifica) alapján határoljuk el egymástól.
A kérdés tehát az, hogy az ember fogalma faj-, avagy nemfogalom-e?
– írja Demeter Szilárd. Szerinte ha fajfogalomként tekintünk rá, akkor keresnünk kell egy fölsőbb nemfogalmat (főemlős, élőlény, létező), meg kell határoznunk a megkülönböztető jegyeket (gondolkodás, nevetés stb.). Szerinte itt jön be a világnézeti álláspont. Kiemeli, hogy amennyiben azt mondjuk, hogy az ember fogalma fajfogalom, akkor tulajdonképpen azt állítjuk, hogy az ember egy a főemlősök, élőlények, létezők csoportjai közül.
Csakhogy a keresztény tanítás szerint az ember Isten képmására teremtetett, ő a Teremtés jó pásztora. Ahogy a filozófusok mondanák, kitüntetett létező. Mint ilyen, felelősséggel bír.