Az Európai Bizottságtól is függ a bérfejlesztés

Hamarosan dönthet az Európai Bizottság az uniós regionális fejlesztési alapok Magyarországnak járó részének sorsáról. Ez azért sem mindegy, mert a kormány ebből finanszírozná például annak a stratégiának a végrehajtását, amely öt humán szakterület (egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális és gyermekvédelmi, valamint család- és ifjúságpolitika) fejlesztéseit foglalja magában. A pedagógusok többek között jelentős béremelést és lakhatási támogatást is kaphatnak.

A stratégiában hangsúlyozzák, ez azért is elengedhetetlen lenne, mert a pedagógusok átlagbére 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az európai uniós tagállamokban ez az arány nyolcvan-kilencven százalék. Az utánpótláshoz viszont az kell, hogy az uniós támogatások révén is versenyképesebbé tegyék a pedagógusok fizetését, és az életpályamodellt is úgy módosítsák, hogy kisebb szolgálati idővel is el lehessen érni magasabb fizetési fokozatot. 

A hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak a tervek szerint többletjuttatást is nyújtanának, így az ő fizetésük meg is haladhatná a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát. Utóbbi intézkedés döntően a négy leghátrányosabb régióban lévő települések pedagógusait és a pedagógus szakképzettséggel a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkatársakat érinti, ezáltal kiemelten segíti a hátrányos helyzetű tanulók integrációját.

 Maga a bérfejlesztés ugyanakkor két részből, egy egységes és egy differenciált bérösztönzésből állna. Utóbbihoz egy új teljesítményértékelést vezetnének be.

Tervezik egy pedagógusigazolvány bevezetését a hozzá kapcsolódó kedvezményrendszerrel. Kibővítenék az adományozható pedagóguselismerések körét és támogatnák a pedagógusok lakhatását is. Szolgálati lakásokat építenének, alakítanának ki elsősorban a pályakezdők és a pedagógus házaspárok számára. A kormány célja egy stabil és kiszámítható jövőkép biztosítása. Az intézkedések a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségéhez járulnak hozzá, mely elősegítheti a pedagóguspálya vonzóbbá válását, a pedagógusok fenntartható utánpótlását, valamint a fiatalok, illetve a hiányterületeken (például matematika, természettudományos tárgyak) dolgozó pedagógusok pályán maradását. Azt szeretnék elérni, hogy 2029-ig átlagosan öt százalékkal emelkedjen a pedagógusképzésbe jelentkező hallgatók és a pályakezdőként elhelyezkedő pedagógusok aránya is.

A napokban a balliberális Népszava ezzel kapcsolatosan arról cikkezett, hogy a kormány a programban „elismerte a hibáit” és azt, hogy tarthatatlan a pedagógusok helyzete. Arról viszont nem írtak, hogy a háborús válság miatt döntő jelentősége van, hogy a kabinet által kidolgozott fejlesztési programhoz megadják-e a nekünk járó uniós forrásokat. 

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás mindenesetre a lapnak is elismerte, hogy a kormány terve jó kiindulópont lehet, de szerinte a bérfejlesztés célkitűzéseit a mostani kormányzati ciklus végéig, vagyis 2026-ig kellene teljesíteni, és már első lépésként egy nagyobb arányú béremelést kell végrehajtani. 

A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottságának tagjai szerdán tárgyalnak a kormánnyal.

Középpontban az egészségügy fejlesztése

Az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program plusznak kétségtelenül a legégetőbb része, hogy a kormány milyen bérfejlesztést tud majd ez alapján nyújtani a pedagógusoknak az európai uniós forrásokból. A stratégia első számú prioritásai között szerepel azonban az egészségügy fejlesztése is. Az egészségügyi szolgáltatások hatékony működtetéséhez elengedhetetlen ágazati humán erőforrás megtartása, a megfelelő létszámú és tudású utánpótlás biztosítása, ennek érdekében a pályaorientáció erősítése, a szakmai fejlődés lehetőségeinek támogatására, a képzési és továbbképzési rendszer fejlesztésére, valamint a munkafeltételek javítása is. A fejlesztés további célja, hogy a hátrányos helyzetű területek alapellátásának megerősítésével az egészségügyi ellátás színvonalában és hozzáférhetőségében tapasztalható területi egyenlőtlenségek csökkenjenek. Cél továbbá az egészségi állapotban tapasztalható területi eltérések csökkentése, az egészségügyi humánerőforrás-hiány kezelése, valamint az otthoni szakápolás megerősítése. Számos intézkedést terveznek a szegénység mértékének csökkentése, a szociális ágazat megerősítése érdekében is, illetve a család- és ifjúságügy fejlesztéséért. 

Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)