Hankó Balázs kiemelte: az elmúlt két évben kialakított modell nemzetközi szinten is előrelépést biztosít a magyar felsőoktatásnak, ugyanis a világ 28 ezer legjobb egyeteme közül a legjobb öt százalékban 11 magyar felsőoktatási intézmény kapott helyett, ahova a hallgatók kétharmada jár. A kormány pedig idén megduplázta a felsőoktatásra fordított összeget – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezért meg is kell dolgozni, mert a hallgatóknak és az intézményeknek minőségi és teljesítményi szempontoknak is meg kell felelniük azért, hogy a képzések versenyképesek legyenek és a diplomások sikeresen el tudjanak helyezkedni.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a tegnap megtartott budapesti Pont ott partin mintegy kilencezer fiatal várta együtt a ponthatárok kihirdetését, de vidéki nagyvárosokban is több ezren izgultak együtt a hasonló rendezvényeken.
Az idén a közel százezer jelentkező – csakúgy mint tavaly – 74 százaléka jutott be a felsőoktatásba, ami 73 805 hallgatót jelent – fejtette ki Hankó Balász, rámutatva: 2020-hoz képest, amikor elindították a felsőoktatás átalakítását, nyolcszázalékos növekedést jelent, mert akkor 68 206 fiatalt vettek fel. Úgy fogalmazott: azt, hogy a magyar felsőoktatás a világon egyedülálló a finanszírozás tekintetében, mutatja, hogy a hallgatók 82 százaléka állami ösztöndíjas helyre jutott be, vagyis 60 517 fiatal esetében az állam biztosítja a felsőoktatás finanszírozását. Más külföldi országokban viszont a szülők már korán elkezdik gyűjteni a tandíjra valót gyermeküknek – tette hozzá.
A helyettes államtitkár beszélt arról, hogy az idén érettségizők mintegy hatvan százaléka jelentkezett a felsőoktásba, akik pedig a szakképzésben szeretnének tovább tanulni, azokat a minisztérium célkitűzésének megfelelően a technikusképzések várják.
Számunkra az a legfontosabb, hogy az első diplomát megszerzők arányát növeljük. Ezt azzal tudjuk elérni, ha az alapképzésben, vagy az osztatlan képzésben résztvevő hallgatók száma növekszik, ez az elmúlt évhez képest két százalékos növekedést mutat, mesterképzésre viszont két százalékkal kevesebben nyertek most felvételt – fejtette ki Hankó Balázs. Hozzátette: nappali képzésre tavaly 51 900, míg idén 52 500 hallgatót vettek fel. A részletekkel kapcsolatban elmondta: a legtöbb hallgatót, több mint 11 ezret idén is az ELTE-re vették fel, a budapesti intézményt a Debreceni Egyetem követi 6500 felvett hallgatóval, a Budapesti Gazdasági Egyetem az elmúlt évek fejlődésének köszönhetően 6200 hallgatót vett fel, de a Szegedi Tudományegyetemre is több mint 6000 új hallgató került be.
Azt is szeretnénk, ha az adott térségből az egyes egyetemek a hallgatókat bevonzanák, és a térségben tartanák meg – hangsúlyozta Hankó Balázs, aki példaként említette a nyíregyházi egyetemet, ahol 18 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma az előző évhez képest. A kecskeméti egyetemen szintén 18, a dunaújvárosi egyetemen pedig 10 százalékkal nőtt a felvettek aránya – hangsúlyozta. A modellváltó Óbudai Egyetem hat százalékkal növelte a hallgatói létszámát – tette hozzá.
A magyar felsőoktatás nem önmagáért, hanem azért való, hogy a magyar munkaerőpiacnak és a gazdaságnak megfelelően képezze ki a hallgatóknak és olyan tudást adjon, amely a gyakorlatban hasznosítható – jelentette ki a helyettes államtitkár.
