időjárás 15°C Aurél 2022. október 5.
logo
Az új forgalomtervezet ötleteikor figyelembe kellene venni a főváros adottságait

Budapest közlekedésszervezésének nincs koncepciója

Molnár János
2022.08.15. 18:50
Budapest közlekedésszervezésének nincs koncepciója

Gigantikus dugók reggelente és délután az agglomerációba vezető utakon, egyre járhatatlanabb a belváros, ellehetetlenülő körút – a fővárosi közlekedés főbb jellemzői. A felfestett kerékpársávok a koncepciótlanság érzetét kelthetik a közlekedőkben, nem is beszélve az egyre drágább és egyre jobban szétterjedő parkolási zónákról. Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke ezekről a problémákról beszélt lapunknak.

Lezárt rakpartok, hidak, párhuzamosan zajló útfelújítások teszik valóságos rémálommá az autósok életét. Mit gondol arról, hogy úgy tűnik, mintha a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat valósággal üldözné az autósokat az utóbbi hetekben és hónapokban? 

Ez nem hogy hetek, hónapok, hanem lassan évek óta tartó folyamat, ami többtényezős. Azzal kezdődött nagyjából két évvel ezelőtt, amikor a Covid-járvány is felütötte a fejét, volt egy előterjesztés a fővárosi önkormányzat előtt, ami arról szólt, hogy Budapesten a sebességkorlátozás szabályait változtatni kell és meg kellene szüntetni az ötven kilométer per órás sebesség fölötti haladás lehetőségét a külső körúton is. Emellett a mellékutakon kötelezően elő kellene írni a 30-as sebességkorlátozást. Akkor ez ellen az Autóklub több helyen is felemelte a szavát, és végül is az előterjesztő visszatáncolt az eredeti javaslatától. Ez az első lépés már tünetértékű volt abból a szempontból, hogy fűnyíróelv mentén nyújtották be ezt az előterjesztést, ami folytatódott azóta is. Azzal a hivatkozással, hogy élhetőbbé kellene tenni a várost, még élhetetlenebbé tették, hiszen a feltételek megteremtése nélkül a Pesti alsó rakpart lezárása egy olyan káoszt eredményezne, ami a gépkocsival való közlekedés ellehetetlenítésének irányába hatna. 

Kovács Kázmér

Fotó: Dr. Kovács Kázmér

Mennyire rontják tovább a helyzetet a Nagykörútra ad hoc módon felfestett kerékpársávok?

Ha a Nagykörúton a kerékpársávok miatt a felére redukálják a gépkocsival való áthaladás lehetőségét, akkor sok autós a mellékútvonalakra kényszerül, de azokon is sok helyen megszüntették az áthaladás lehetőségét, például a Dob utcában és a Király utcában. Ezen kívül szó van arról is, hogy véglegesen lezárják a Pesti alsó rakpart egy részét. 

Ezek – bevallva-bevallatlanul – mind olyan intézkedések, amelyek a gépjármű közlekedés ellehetetlenítésére irányulnak. Ez azért elhibázott, mert egyrészt a tömegközlekedésre váltás lehetősége nincs meg mindenhol, másrészt nincs meg mindenki számára. Az autósok nagy számban az agglomerációból érkeznek, sok az idős, rengetegen gyerekeket visznek iskolába, vagy akár a foglalkozásuknál fogva szerszámokkal közlekednek, amit nem lehet tömegközlekedéssel megoldani. 

Milyen következményekkel számolhatnak a közlekedők és a belvárosban lakók?

Ez oda vezet, hogy a belső kerületekben már alig lehet vállalkozót kapni, mert ha csak messziről jut el a célpontjához, akkor vagy nem teszi ezt meg, vagy olyan árat kér, ami lakók tömegeit érinti hátrányosan. 

Az az alapvető probléma, hogy olyan egymás hatását erősítő intézkedések történnek, amelyek nem veszik figyelembe, hogy nem csak kényelmi szempontok vezérlik az autósokat. 

Ha a Pesti alsó rakpart egy szakaszát lezárják, akkor az észak-déli átmenő forgalmat ellehetetlenítik, ezáltal a kis kapacitású Budai alsó rakpartot fogják igénybe venni. Ez a hidak leterheltségét még tovább növeli, ami enélkül is óriási. Olyan kompromisszumokat kellene keresni, ami a jelenlegi városi adottságokat figyelembe veszi azzal együtt, hogy a közlekedés egy szükséges velejáróra egy város életének. 

Mennyire ért egyet azzal a tervezettel, hogy a belső kerületekben 30-as sebességkorlátot vezetnének be azokban az utcákban és szakaszokon, ahol nem jár tömegközlekedés?

Természetesen mindenki szeretne egy jobb levegőjű, barátságos, élhető városban élni, de az adottságokat ezen a téren is figyelembe kell venni. Itt is a fűnyíróelv alkalmazása ellen indokolt szót emelni. Jelenleg is vannak olyan helyek, ahol nem is tudnak az autósok ennél gyorsabban menni, ott ez nyilván nem jelentene problémát. 

Azonban azokon a helyeken, ahol lehetne rendesen haladni, de csak cammog az autós, feszültség keletkezik a mögötte levőben, ami a baleseti statisztika szempontjából rossz eredményre fog vezetni. A többi közlekedő indokolatlan feltartása balesetveszélyes. 

Vagy ott van a Szondi utca, melynek egyik szakaszán jár troli, a másik szakaszán nem, akkor attól függően lesz a sebességkorlátozás, hogy azon a szakaszon, ahol jár troli, ott lehet menni, de ahol már nem jár a troli, ott nem lehet menni? Ennek mi értelme van?

Mi a véleménye a fővárosi parkolási zónák kiterjesztéséről és a belső kerületekbe tervezett drasztikus tarifaemelésről? Kétségtelenül nehéz arrafelé parkolóhelyet találni, de ez mennyit javíthat a helyzeten?

Innen fognám meg a választ, mert az Alkotmánybíróság is innen fogta meg a kérdést. A taláros testület ítélete lehetővé tette, hogy az önkormányzatok forgalomszervezési okokból díjat szedjenek a parkolásért. A probléma ott van, amikor olyan helyen is díjat szednek, ahol ezt a forgalom nem indokolná. Ennek a hátterében a költségvetési bevételek szaporítása áll, ami viszont nem alkotmányos a parkolási díjak esetén.

Boritókép: kerékpáros szívja az "egészséges" levegőt egy fővárosi dugóban (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.