Manipulált kutatások jelentek meg a baloldalon a kampány során

Közvélemény-kutatók nyilatkoztak az április 3-i országgyűlési választást megelőzően készült felmérésekről, amik közül több is pontatlan volt és jóval kisebb különbséget mutatott a kormánypártok és a baloldal támogatottsága között, mint amennyit a választási eredmény tükrözött. Mint mondták, voltak olyan kutatások, amik a közvélemény befolyásolására készültek és nagyságrendileg ugyanannyian szavaztak volna az ellenzéki pártokra, ha külön indultak volna.

BALOLDALI, ellenzéki nagygyűlés Márki-Zay Péter Fotó: Havran Zoltán Fotó: Havran Zoltán

Interjút adtak a 444-nek a baloldalhoz köthető közvélemény-kutatók, akik beismerték, hogy az április 3-i választást megelőző mérések a közvélemény befolyásolására készült kutatások voltak. – Nem igaz az, hogy ne kaptak volna olyan kutatást, amiben feketén-fehéren ott volt, hogy az ellenzék a katasztrófa felé menetel – fogalmazott Rónal Dániel, a 21 Kutatóközpont munkatársa a portálnak. Hozzátette: az Iránytűvel közösen már november végén olyan kutatást csináltunk, amiből kiderült, hogy rosszul áll az ellenzék. Mint jelezte, ez volt az a közvélemény-kutatás, ami tavaly decemberben nyilvánosságra került. 

A szóban forgó felmérés tavaly decemberben került nyilvánosságra, és azt mutatta, hogy a teljes lakosság körében a Fidesz–KDNP támogatottsága 46, míg a baloldali összefogásé csupán 32 százalékos. Akkor Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök jelöltje ezt a kutatást hamisnak nevezte, ahogy a későbbi, a baloldal tetemes lemaradását mutató felmérések hitelességét is megkérdőjelezte.

Továbbá Róna Dániel jelezte, hogy Hann Endre, a Medián vezetője nyilvános előrejelzést tett márciusban, ami szerint ötven százalékon áll a Fidesz és negyvenen a közös baloldal listája, valamint, hogy egy Závecz-mérés is nyilvánosságra került, ebből pedig kiderült, hogy Márki-Zay Péter támogatottsága Gyurcsány Ferenc szintjére süllyedt le a bizonytalan szavazók között. 

– Tehát rengeteg jelzést kaptak, de ezeket nem hitték el 

– fogalmazott a közvélemény-kutató.

Ezután Hann Endre az interjúban jelezte: 

„De az igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek.”

Róna Dániel véleménye, hogy ezek a kutatások „eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat”. Valamint elmondta, hogy „utólag ezeket elég könnyű azonosítani”.

A baloldali összefogás szükségességét is megkérdőjelezheti az, hogy Róna az interjúban elmondta: „nagyságrendileg ugyanannyian szavaztak volna az ellenzéki pártokra, ha külön indultak volna, mint közös listán.”

Arra is kitért a 21 Kutatóközpont munkatársa, hogy ebben a sajtónak is nagy a felelőssége. 

– Azoknak az anyagai, akik félrevezették a közvéleményt a választások előtt, a választások után is úgy mennek át a sajtón, mint kés a vajon, mindenféle kritika nélkül – fogalmazott.

Ember Zoltán, az Iránytű Intézet munkatársa az interjúban elmondta, hogy néhány nappal a választásokat megelőzően előtte voltak az adatok arról, hogy a baloldal 14-18 százalékos lemaradásban van, mégis azt mondta, hogy 6–8 százalék közötti ellenzéki mínuszra számít, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. 

– Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem. Szándékosan nem publikáltunk semmilyen adatot, csak a választás előtt néhány nappal egyetlen szereplés alkalmával mondtam be a 6–7 százalékos várakozást. De ha rám tettek volna egy hazugságvizsgálót, akkor az nem jelzett volna. Többé nem szabad ebbe a hibába esni – fogalmazott Ember Zoltán. 

Továbbá hangsúlyozta: „Ha egy közvélemény-kutató gyengébb adatot közöl akár nyilvánosan, akár csupán a megrendelőknek, akkor nyomás nehezedik rá, és az adatait azonnal kétségbe vonják.”

Az interjúra nyílt levélben reagált a Facebook oldalán Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki rögzítette: „e sorok után nem tudok másra gondolni, mint Pulai Andrásra és az általa vezetett Publicus Intézetre”. 

A politológus emlékeztetett, hogy a Publicus Intézet az 54 százalékos Fidesz–KDNP és 34 százalékos baloldali végeredményt hozó április 3-i parlamenti választás előtt egy nappal azt mutatta ki, hogy a két oldal 47-47 százalékon áll.

Borítókép: baloldali nagygyűlés március 15-én (Fotó: Havran Zoltán)