Megszerezte az Index annak a titkos közvélemény-kutatásnak a részleteit, amelynek főbb eredményeit korábban a 444 szellőztette meg, s amelyből egyebek között az derült ki, hogy jóval kevésbé népszerű a baloldali összefogás annál, mint amit előtte mértek, ami hideg zuhanyként érte a szivárványkoalíciót.
Kiderült az is, hogy személyesen Márki-Zay Péter részére készült a felmérés, holott a baloldal miniszterelnök-jelöltje korábban azt állította, annak létezéséről is csak a sajtóból értesült.
Ahogy kiderült, baloldali közös lista esetén a Fidesz–KDNP listájára 46 százalék szavazna, a baloldali pártok közös listájára pedig csak 32 százalék. A Mi Hazánk 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 4 százalékot kapna, 2 százalék nem menne el szavazni, 10 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart válaszolni. Külön lista esetén a Fidesz–KDNP 40 százalékot szerezne. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik 11-et, a Demokratikus Koalíció (DK) 10-et, a Momentum 7-et, az MKKP 6-ot, a Mi Hazánk 5-öt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 3-at, az MSZP és az LMP 2-2-t, a Párbeszéd 1 százalékot kapna. Erre az esetre 5 százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem menne el szavazni, 9 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart választ adni.
A közvélemény-kutatásban arra is rákérdeztek, melyik párt támogatója mennyire elkötelezett, ezt egy 1-től 5-ig terjedő skálán lehetett értékelni. A Fidesz–KDNP szimpatizánsai 4,01-es átlagot produkáltak, akiket a DK szavazói követnek 3,49-es átlaggal.
A kormánypártok esetében 52 százalék bizonyult nagyon elkötelezettnek, és csak 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem az.
A DK esetében 30 százalék válaszolta azt, hogy „nagyon elkötelezett”, és 14 százalék azt, hogy egyáltalán nem. A szavazóbázisok stabilitásának átlagát tekintve a dobogó harmadik fokára a Márki-Zay Péter-vezette MMM fért fel (3,37-es átlag), őt követi a Jobbik (3,21), majd utána szorosan következik az MSZP (3,19) és a Mi Hazánk (3,18). Leginkább az LMP és az MKKP bázisa bizonyult ingatagnak (2,6-2,6), de a Momentum sem teljesített túl jól ebben a tekintetben (2,93).
A kutatásnak sokak számára megdöbbentő eredménye volt, hogy a teljes lakosság körében csak 43 százalékra mérték azok arányát, akik kormányváltást szeretnének és 52 százalékra tették azokat, akik nem. A maradék 5 százalék nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
A felmérés főbb megállapításai közé tartozik, hogy a baloldali szavazók egy jelentős része valójában nem akar kormányváltást és a közös listán várhatóan nem voksolnának a szivárványkoalícióra.Ennek egyik lehetséges okaként a kutatás azt jelölte meg, hogy sokan úgy érzik, anyagilag nem járnának jól vele.
Mint ismert, az Iránytű Intézet által végzett, belső használatra szánt közvélemény-kutatás főbb eredményeinek kiszivárgása kérdések sorát vetette fel. Márki-Zay Péter a Szabad Európa rádiónak nyilatkozva a kutatással összefüggésben arról beszélt, elképzelhető, hogy a baloldalon előállnak majd egy miniszterelnökjelölt-cserével. Mint mondta, vannak eszközök ahhoz, ha valaki a Fidesz érdekében meg akarja buktatni az ellenzéket belülről, a kiszivárgott kutatást például ilyennek nevezte. Az Index úgy tudja, hogy az eddig megszokott és a kiszivárgott, nem nyilvánosságnak szánt, az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés (az adatfelvételt az Iránytű végezte 2000 fős minta telefonos megkérdezésével december 6-a és 11-e között) amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal készült.
Borítókép: Képernyőkép (Fotó: Index)
